Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
kunk elején azt is eredményezte, hogy a közélelmezési minisztérium Vácott zöldség- és gyümölcsforgalmi kirendeltséget szervezett, élén a polgármester helyettesével. 23 A kertművelés fellendülését elősegítette a Vácott letelepedett bolgárkertészek tevékenysége is. 24 Közvetett értelemben volt pozitív hatása a város kertkultúrájára a Magyar—Belga Kertgazdasági Rt. váci jelenléte: a 30 holdon gazdálkodó intézmény terményeit elsődlegesen exportra szánta. 25 A kertművelés kereteit túllépő gyümölcstermesztés Vác két világháború közötti agrártörténetének igen gyors fejlődést tükröző fejezetévé vált — csupán 1935 és 1941 között több mint kétszeresére nőtt a gyümölcsfák száma (abszolút számokban: 1935-ben: 71895, 1941-ben pedig már 171267 volt a gyümölcsfák száma) 26 , alhol a fejlődés elsődlegesen az alma-, körte- és őszibarackféléket állította előtérbe, míg a cseresznye-, meggy- és szilvafélék jelentős visszaesést mutattak. 27 Ugyancsak átlagot haladó volt a szőlőtermelés fejlődése is — míg 1920-ban csak 6318 liter bort termeltek csupán, 28 1935-ben 536 hold szőlőterület állott művelés alatt: 418 hold a különböző hegyoldalakon, 118 hold pedig azok lábánál. Fontos volt a szőlőtermelés minőségi mutatóinak szempontjából, hogy Vácott direkt termő szőlő nem volt. Több forrás is beszámol arról, hogy a gazdák a szőlőket igen gondosan művelték, kezelték. Vác határának nem egészen 16%-a volt erdő — 1935-ben a város erdőségei 1633 holdat tettek ki, amelyet 1419 hold szálerdő és 214 hold kiterjedésű sarjerdő alkotott. Mindez azonban már egy nagyfokú rablógazdálkodás eredménye volt: 1920-ban pl. csak a püspöki uradalom több mint 126 holdon termelt ki fát, amelyet az tehet értékelhetővé, hogy 1934-ben a kitermelhető erdők nagyságát a város 19 holdban maximálta. 29 2.2. LEGELŐGAZDÁLKODÁS, ÁLLATTENYÉSZTÉS A legelőgazdálkodás és állattenyésztés összefüggéseiben ellentmondást formált, hogy bár Vác legelőterülete messze alatta maradt az országos és megyei átlagnaik (az országos 15,8%-os és megyei 13,2%-os aránnyal szemben ez Vác esetében csupán 6,8% volt), 30 a város állattenyésztése a 30-as évek végéig folyamatosnak tekinthető fejlődést mutatott. A Vácott 19354эеп 710 holdat kitevő legelőterület — aránylag előnyös összetevőkkel: a sík területen fekvő, fásítatlan terület a legelőknek több mint a felét alkotta — és a 379 holdnyi rét 546 db szarvasmarha, 557 ló, 401 juh eltartásához járult hozzá. A legelő- és rétgazdálkodástól kevésbé függő sertések száma 2338 volt. A város állattenyésztésében a baromfitenyésztés szerény hányadot képezett csupán. Ami a tenyésztett fajtákat illeti, azok a korabeli magyar állattenyésztés átlagait reprodukálták: a szarvasmarhák arányában döntő részt képviselt a pirostarka, a juhöknál a húsmerinó. A sertések fajtaaránya is ezt a sajátosságot mutatta: a zsír- és 'húsfajta nagyjából egyenlő arányt alkotott. Az állattenyésztés eredményeinek konkretizálásához lehetőséget szolgáltatott a váci vásár — de tudósítanak a források Európa legkülönbözőbb országaiba irányuló állatexportról is. 31
