Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
deon Emil váci fegyházigazgató kihallgatását. A tanúvallomás szerint augusztus 9-én este 10 és 11 között megjelent a fegyházban egy román járőr Baintner különitményparancsnok írásbeli utasításával, mely szerint a felmutatott névsorban szereplő tíz foglyot a járőrnek át kellett adni. Két nappal a szökési kísérlet ürügyén végrehajtott gyilkosság után még Szemerád Károlyt és Pajor Istvánt is elhurcolták, 'majd az ő meggyilkolásukat követő este Streba János gödi lakost lőtte a Dunába egy roimán járőr. 13 Váci áldozata volt a fehérterrornak Kiskunfélegyházán, ahol menekülés közben elfogták Haraszti Ernő váci állatorvost. Az augusztus 9-én letartóztatott volt váci direktóriumi tagot másnap a cellában agyonverve találták. 14 Az 1919 áprilisában megválasztott 53 munkástanácstag közül kilencet meggyilkoltak, kettő vöröskatonaként hősi halált halt. 1919 decemberéig 12 munkástanácstagnak sikerült a megtorlást elkerülni, voltak olyanok, akik helyett házastársukat fogták le. 15 A románok kivonulása és a helyzet némi konszolidálódása után megindult a „törvényes" számonkérés. A Pestvidéki Törvényszék is sorozatban tárgyalta a kommunista tevékenység vádjával indított pereket. így került sor 1920. május 11. és június 2. között a 12 napon át tartó „monstre" tárgyalássorozatra Kovacsik Mihály volt direktóriumi elnök és a már egyszer halálra ítélt Matejka János volt direktóriumi tag, forradalmi törvényszéki vádbiztos ellen. A mindössze három alkalommal ülésezett katonai forradalmi törvényszék által hozott egyetlen váci halálos ítéletért a vádlottakat életfogytiglani fegyházra ítélték, a halálos ítélet végrehajtásában részt vevő vöröskatonákat 3—6 évi fegyházzal sújtották. 16 1921. június 26-án hirdette ki ítéletét a törvényszék Kriesháber Imre és társai ügyében. A vádlottak a váci üzemek szocializálásában és a társadalmi tulajdonba vett üzemek irányításában való részvételükért állottak a bíróság előtt. Az elsők között letartóztatott Kriesháber Imre munkástanácstag a Löbl Ármin-féle kötszövőgyár államosítása után alakult gyárvezetőség elnöke volt, ezért kétévi fegyházat kapott. A bizottság politikai ellenőre Kóczián Antalné textilmunkásnő, munkástanácstag 1 év fegyházat kapott. 17 A Fenyő-féle bútorgyárat szocializáló Kiss Gábor s a szocializálást a városban irányító Pokorni Ödön intéző bizottsági tag, az Ipari Termelési Tanács elnöke 2 2 V—2V 2 évi fegyházat kapott. A Hirmann-gyár társadalmi tulajdonba vétele után az irányítást végző Majercsák Gyulát 1 év 8 hónap fegyházzal sújtották. A szocializálás elvi irányításáért Maróti Lajos, mint korábban szocializálási felelős, megyei munkátanácstag három-, Matejka János ötévi fegyházat kapott. Börtönnel sújtottak Korabei József munkástanácstagöt, Pollák Zsigmond vörösőrparancsnokot és Winkler Sándort, a Vörös Hadsereg váci toborzó elnökét is. 18 A több fontos vezető tisztséget betöltött Maróti Lajosnak a bíróság előtt elhangzott szavai töretlen hittel a jövőbe mutattak: „... Egy tisztultabb korban majd elismerés fog járni a munkásságnak, hogy nem rabolt, nem gyilkolt. Fogunk mi még a bíróság tagjaival találkozni ... de a legközelebbi nagy változásnál... nem fogjuk eldobni könnyelműen a fegyvert." A proletárdiktatúra bukását követő fehérterror súlyos veszteségeket okozott, a munkásosztály legjobbjait követelte áldozatul. A véres megtorlás napjai múltán a kora hajnali munkás vonat kivilágítatlan kocsijaiban bátran énekelték: „Lesz még vörös világ Vácon, lógnak majd burzsik fákon." 19 435
