Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)
A váci győzelem egyébként kiindulópontja lett azoknak a hadműveleti sikereknek, amelyek eredményeként az osztrák hadvezetés két (héten belül arra kényszerült, hogy kiürítse és harc nélkül feladja Pestet. így az április 10-én Vácnál elért siker igazi jelentőségét az adja, hogy azt csak egy hadtest vívta me g, így azt a hitet keltette az osztrákokban, hogy a magyarok fő ereje még mindig Pest előtt állomásozik —, miközben Görgey három hadosztállyal már útban volt Ipolyságon és Léván át, Nagysalló felé. Görgey április 10-én azonnal Vácra helyezte át főhadiszállását. Rövidesen követte őt Vukovics Sebő, a fősereg mellett ekkoriban működő kormánybiztos. A szigorú Vukovics nagyon meg volt elégedve a felszabadult Vácon tapasztaltakkal. Április 13-án így írt erről Kossuthnak: „Váczon a nép, mint mindenütt, örömmel fogadta seregünket. A helytartóság teljesen jó szellemű... az ellenség nem ingatá meg. Megrendeltem a toborzást, és a hátralévő ujjoncz illeték mennél elébbi kiállítását." 64 Az iratok szerint a püspökváros' 1849. évi újoncilletéke 36, a káptalan városé 5 fő volt, amit május végéig — az 1848-ból elmaradt 11 újonccal együtt — maradéktalanul kiállítottak. 65 A város nem sokáig látta falai között Görgey seregét, de ott gyülekeztek a Pest megyei kormánybiztos által mozgósított környékbeli nemzetőrök. Egy április közepén kelt jelentés szerint ez az új váci tábor mintegy 6000 főt számlált. 66 A város tehát gyorsan beilleszkedett az országos eseményekbe. Ezt teljessé tette Pest április 24-én bekövetkezett felszabadulása és a vasúti összeköttetés helyreállítása. Utóbbit Kmetty György ezredes, a Vácott akkoriban állomásozó katorai erők parancsnoka már április közepétől szorgalmazta. 67 A város iskolaépületeiben ismét kórházakat rendeztek be, amelyekben most fogoly osztrákokat is ápoltak. Serédy János, a váci tábori kórház igazgató főorvosa május 30-án azt jelentette a hadügyminisztérium egészségügyi osztályának, hogy a papnöveldében és az „ájtatos szerzet" (a piaristák) épületének a felében rendezték be a katonai kórházat. 68 Vác közéletéről az első és második váci csata között eltelt három hónapban keveset tudunk. A városban május 17-én került sor a Függetlenségi Nyilatkozat ünnepélyes kihirdetésére, amikor Makay Imre püspökvárosi bíró mondott beszédet és javasolta: a nap emlékére állítsanak ki 12 „teljesen fölszerelt újoncot". A népgyűlés ezt helybenhagyta és Schweidel tábornok június 5-én már köszönettel igazolta az előző nap Pestre szállított 12 „egészen felszerelt" újonc átvételét. 69 A város aránylagos nyugalma nem sokáig tartott. A főváros és a Duna közelsége, a vasútvonal léte, mind azt valószínűsítette, hogy az orosz invázió megindulásával megváltozó katonai helyzetben Vác ismét hadműveleti terület lesz. Csak az volt kérdéses, hogy a forradalom ellen szövetkezett két nagyhatalom közül melyiknek: az osztrákoknak, vagy az oroszoknak a hadereje éri él előbb a várost. Július elején pedig, amikor az orosz seregek már Miskolcot is elérték, csak az lehetett a kérdés, hogy a magyar seregek oszlopai, vagy az orosz előőrsök érnek-e először Vácra. Görgey a július 11-én lezajlott harmadik komáromi ütközet után elhatározta az elvonulást. Elővédje július 12-én indult, a sereg zöme másnap követte. A menetterv szerint a Duna bal partján vonulva, a főhadiszállásnak július 15-ére Vácra kellett érnie. Közben az osztrákok Győr alól — hasonlóan, mint decemberben — a főváros ellen vonultak, s július 11-én Budát is, Pestet is kardcsapás nélkül foglalták el. Július 13-án délután pedig az oroszok egy lovas különítménye vonult be Vácra. Július 14-én ennek a felderítő egységnek ütközött a magyar elővéd Nagymaros és Verőce között. Az 282
