Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

megszerettetni az értékes irodalmat és a komoly zenét. A kör tevékenységéről a Váczi Hírlap a következőképpen számolt be: „Az Auróra kör a váci irodalom és képzőművészet képviselője." Kéthetenként tartott ingyenelőadást. Az előadáson nemzeti zenét hallgattak. Matheika modern verseket szavalt. Vass István pedig a társadalom átalakulásáról tartott előadást.

77 Az Auróra előadásain nagyszámú közönség előtt rendszeresen léptek fel budapesti művészek is, mint pl.: Kardos Imre zongoraművész és Simon Ernő hegedűművész. Gyakran rendeztek komolyzenei hangversenyeket, színházi előadásokat. A Frontszínház is több ízben tartott Vácott előadást. A Váci Vörös Űjság a Fronszínház nagysikerű, Kúrián tartott májusi előadásairól részletes tudósítást közölt. Az előadásokat 1 héten át minden este telt ház előtt tartották.

78 A Tanácsköztársaság kikiáltását követően Vácott is megalakult a „Magyar Szocialista Párt Váci Csoportja". A párt tagságát a szocialista párt balszárnya, a Váci Űjság szerkesztősége és a liberális értelmiség alkotta. A párt titkára Petrasovits József cipészmester lett.

79 A párt ideológiai irányításában kezdettől jelentős szerepet játszották Matheika János és Maróti Lajos. Mint korábban említetük, ők már a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően Budapesten beléptek a kommunista pártba, s elméletileg a legfelkészültebbek voltak. Az ideológiai irányítás Matheika János kezében volt, aki a budapesti egyetem bölcsészhallgatójaként a legbaloldalibb értelmiséghez tartozott, s már a forradalom előtt találkozott Marx és Engels műveivel, s 1917 után nagy érdeklődéssel figyelte az Oroszországból jövő híreket. A párt kezdettől élénk tevékenységet fejtett ki. Segítette a direktórium munkáját, mozgósította a tömegeket, népgy üléseket tartott és marxista tanfolyamokat indított. Aktivistái a hetenként rendezett pártnapokon válaszoltak a lakosság kérdéseire, tájékoztattak a kül- és belpolitikai helyzetről.

80 A Tanácsköztársaság vezetői tudták, hogy a hatalomátvétellel nem jár automatikusan együtt az emíberek tudatának átformálódása. Országszerte komoly agitációs munka folyt, az első feladat az volt, hogy a szocializmus eszméit megtisztítsák azoktól a rosszindulatú híresztelésektől, amit az előző társadalomban szándékosan ráaggattak. Az agitációs munka Vácon is a párt irányításával folyt. A központi felvilágosító kiadványokon kívül felhasználták a helyi szerzők magas színvonalú — a váci sajátosságokat, igényeket figyelembe vevő — tanulmányait is. 1919 elején a szociáldemokrata párt legbaloldalibb csoportjához tartozó Haraszti Ernő

81 állatorvos a „Váci szervezett munkásság könyvtára" с sorozatban jelentette meg a „Bolsevizmusról, a polgárságnak", „Kik védik meg a hazát?", „A szociáldemokrata párt emlékirata Wodrow Wilsonhoz" című tanulmányait. Ezek a tanulmányok még a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt íródtak ugyan, de felhasználásukra a Tanácsköztársaság ideje alatt került sor. A „Kik védik meg a hazát?" с tanulmányban a következőket olvashatjuk: „...mert a katonaruhába bújtatott nép, amikor a szeme a forradalomban megnyílt, egyszerre tisztán kezdett látni. Először is rájött arra, hogy a vele szembeállított olasz, szerb, francia, angol katona neki nem ellensége, hanem munkástestvére, őt ezek a katonák sohase bántották, hanem ők is csak olyan tehetetlen eszközei a hazájukbeli hazafias hódító polgárságnak, mint a magyar katona. És arra is rájött, hogyha az igazi ellenségeit akarja látni, azokat nem a karszt sziklái között, Wolhinia mocsaraiban, Albánia malarias klímája alatt kell keresni, hanem idehaza a Kárpátok övezte szép Magyarországon. És hazajött, hogy leszámoljon az évszázados igazi ellenségeivel.. .".

82 Júliusban „Váci Szocialista Tanulok" címmel ifj. Dercsényi Dezső szer-