Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

tály vagyonát akarják. Polgárnak tekintenek azonban mindenkit, aki nem bolsevik. Céljuk a polgári osztály megsemmisítése, minden vagyonának elvétele. Ennek eszköze a proletárság diktatúrája... A magyar bolsevikok jogtalanná teszik azokat 1. akik munkásokat foglalkoztatnak, 2. akik vállalkozói nyereségből élnék, 3. a kereskedőket, 4. a szerzeteseket, 5. mindazokat, kiktől ők szükségesnék tartják a politikai jogok megvonását,"

14 Matheika János a liberális Váci Űjság hasábjain vette fel a harcot a klerikális reakcióval. Matheika válaszcikkében olvashatjuk: „...nagyon nehéz dolog lehet ugye fő- és legfőbb tisztelendő uraim, ahelyett, hogy az evangéliumot hirdetnék, tücsköt, bogarat összehordanak. A szószék mindenre jó. Kortes beszédre, háborús uszításra, egyenetlenség szítására, ellenforradalmi agitációra, mindenre, csak arra nem, amire készítették... Mi megértjük a tisztelendő urak nagy király hűségét. Nem kellemes dolog egy püspöknek tudni azt, hogy az ő igéi rajta is beteljesednek... A régi rendszert szeretnék visszaprédikálni az égből. A földbirtokreform előtérbe jutása, a mlagánvagyon várható reformja és a királythűségről zengő prédikációk között összefüggést látok... A régi rendet szeretnék visszaállítani... Elvtársak, a szószékről mondta a püspök úr, Hogy Jézus szocialista volt, de a mai szocialisták a hittől és az Istentől akarnak Titeket eltéríteni, ne hallgassatok rájuk, mert ezeknek nincs erkölcsi alapjuk. Vörös szocialistákat emlegetett a püspök úr a prédikációjában, akikkel szemben csak a király mentheti meg az országot."

15 A baloldal a polémián túl konkrét ellenintézkedésékkel is igyekezett kivédeni a reakció ellenforradalmi támadásait. A váci Néptanács első ülésén a munkástagok támadást indítottak a polgári vezetés tehetetlensége ellen. A gyűlésen elhangzott: „a polgárság nem tud mit kezdeni a hatalommal, a gyárak állnak, az élelmezés súlyos helyzetben van, már a béreket sem tudják biztosítani".

16 A munkásvezetők kezdeményezésére sikerült azt is elérni, hogy a leggyűlöltebb, legreakciósabb városi tisztviselőket, a néptömegek nyomására a polgármester kénytelen volt távozásra bírni.

17 A Magyarországi Szociáldemokrata Párt váci kerületi bizottságának kongresszusa határozatot fogadott el a közigazgatás átalakításáról. A kongresszuson Kovacsik Mihály beszélt a közigazgatás kérdéséről. Kifejtette, hogy „a mai közigazgatási rendszeren változtatni kell, mert ez nem hivatott arra, hogy érdekeinket képviselje. Támogassuk mindnyájan szívvel, lélekkel a népkormányt, mert veszedelemben a köztársaság, melynek rendeleteit, a mai közigazgatás tudatosan nem hajtja végre. Ehelyett ellenszervezkedéssel foglalkozik, s ez sok helyen lesújtja a szervezkedni akarókat, ez az oka annak, hogy még sok helyen nem szervezkedtek... Sok, nagyon sok bűn van, s azért jöttünk, hogy ezt megírhassuk. Ma is még a közigazgatást, a régi rendet pártoló főszolgabíró irányítja, aki még ma is, mint azelőtt sorompóba állítja a csendőröket, hogy a szervezkedési és a szociálmozgalmat bénítsa. Résen kell lenni, ellenőrizni, s lesújtani reájuk, akkor nyert ügyünk van, azért tehát az egész járás dolgozó munkásságának együtt kell tartani."

18 A kongresszus határozatot hozott a járási tanács megalakításáról is. A járási tanács felhatalmazta Termann József váci és Vígh Ernő gödi lakos tanács409