Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

s a létszámot az egyes helységek között azok népességi aránya szerint osztották el. így Püspökvácra 68, Káptalanvácra pedig 8 fő jutott. Bár most kevesebb embert kellett táborba küldeni mint az első két alkalommal, a megyének növekvő nehézségekkel kellett számolnia. Ez a magyarázata annak, hogy a megye határozata kimondta, hogy a megkívánt önkéntes létszám kiállítása „különbség nélkül születésre vagy vallásra" történjék.

36 Ezzel Pest megye nem egyszerűen a zsidókkal szembeni fenntartásokat kívánta megszüntetni, hanem félretette — s ezzel nem állott egyedül — a nemzetőrségi törvénynek a cenzusra vonatkozó paragrafusait is. Ez az jelenti, hogy a tábori szolgálatra rendelt nemzetőröket nemcsak kizárólag önkéntesekből kívánták kiállítani, hanem megengedhetőnek, sőt szükségesnek tartották, hogy elfogadják olyan önkéntesek jelentkezését is, akik a XXII. te. értelmében eredetileg — anyagi okokból — nem lehettek a nemzetőrség tagjai. Ezzel kiszélesült a táborba szálló nemzetőrség társadalmi bázisa, olyan mértékben, mint az a honvédség toborzásánál már kezdettől biztosítva volt. 3.3. A NEMZETŐRSÉG KERÜLETI TÁBORA VÁCON A kormány már a nemzetőrség tábori szolgálatának első hónapjában tisztán látta, hogy a kényszerből született rendszabály nem sok eredményt hoz. A különböző korú, nem egyformán felszerelt és kiképzett nemzetőrök rövid, többnyire 4—6 hetes táborozása nemcsak költséges volt, de valójában a sorkatonaság mellett a kisegítő szolgálatot is nehezen tudták ellátni. A megyénként eltérő szolgálati idő, a tábori életet már megszokott egységeknek tapasztalatlanokkal való gyakori leváltása súlyos gondot jelentett a katonai vezetésnek. A nemzetőrség ügyeivel foglalkozó Batthyány miniszterelnök ezért már augusztus 13-án elrendelte, hogy a hatóságok „önkénytesen ajánlkozó erős, egészséges egyénekből" szervezzenek olyan nemzetőri alakulatokat, amelyek hosszabb időre: a harc tartamára — vagy ameddig azt a minisztérium igényli — vállalják a szolgálatot. Ezt a rendelkezést augusztus 27-én Batthyány azzal egészítette ki, hogy a kiállítandó önkéntesek nem vonulnak azonnal a hadműveleti területre, hanem négy kerületi táborban: Pápa, Vác, Szolnok és Arad városokban gyülekeznek. így a korabeli vasút két végpontján, Vácott és Szolnokon is tábor létesült, előbbi Ivánka Imre, utóbbi Görgey Artúr parancsnoksága alatt.

37 Vác tehát, amely — bár püspöki város — közigazgatásilag csak járási székhely volt, ezzel a Dunán inneni kerület önkéntes nemzetőreinek gyülekezőhelye lett. Mivel pedig a váci tábor létszáma gyorsan növekedett, a vasút jóvoltából pedig közel volt Pesthez; kezdetben a főváros biztosítása, majd Jellasics betörése az ország védelme szempontjából is nagy jelentőségre tett szert. A tábor helyi szervezése szeptember 3-án — az időközben előléptetett — Ivánka őrnagy megérkezésével kezdődött, akinek mind Kossuth, mind pedig a távollévő miniszterelnököt és hadügyminisztert egyaránt helyettesítő Szemere Bertalan is igyekezett minden segítséget megadni. A váci tábor — főleg a másik háromhoz képest — gyorsan növekedett, s Ivánka már szeptember 9-én jelentette, hogy serege tíz századból áll.

38 Ezek között szeptember 5-én elsőként Pest megye önkéntesei érkeztek meg, de azzal a kikötéssel, hogy közülük legalább 1000 ember szeptember 10-én megindul a déli táborban levő — és hazatérésre készülő — megyei sereg részleges helyettesítésére. Ezt a tervet a jelek 277