Sápi Vilmos szerk.: Vác története II. (Studia Comitatensia 14. Szentendre, 1983)

dátlan megbüntetését. Alattomos izgatókról, lelketlen bujtogatókról beszélnek.

105 A sztrájk két hétig tartott és csak csekély eredménnyel végződött: a téli munkaidőt 2 órával csökkentették. A sztrájk után súlyos megtorlás következett. A megtorlásra az adott ürügyet, hogy 10 nappal a sztrájk kitörése után a munkások egy része felvette a munkát. 200 sztrájkoló — többségükben nők — kövekkel, rögökkel megdobálták a gyárból távozó sztrájktörőket. Ezután Kalló Antal rendőrkapitány azonnal „ostromállapotot" hirdetett, megtiltotta a csoportosulást, háromnál több munkás nem tartózkodhatott együtt az utcán. Hirdetményén közzétette, hogy a rendzavarókat 2000 koronáig terjedő pénzbírsággal, s elzárással bünteti. Május 24-én a rendőrség 18 személyt előállított, s a többiek ügyét pedig áttette a járásbírósághoz. Az elmarasztaltakra szigorú büntetést szabtak ki. A legsúlyosabb büntetést, 90 korona pénzbírságot és 3 napi elzárást Makray Mária kapta. 17 társát 70 korona pénzbírságra és 2—3 napi elzárásra ítélték. A büntetések súlyát úgy érzékeltethetjük, ha figyelembe vesszük, hogy ezeknek a munkásoknak a napibére csak nagyon ritkán érte el az 1 koronát, tehát a pénzbírság a legtöbb munkás 3—4 havi teljes bérét jelentette. A szövőgyári sztrájk kapcsán Braun Amália budapesti munikásnő ellen is eljárást indítottak, izgatás vádjával. 40 korona pénzbírsággal és 4 napi elzárással sújtották.

106 A sztrájkolókat terrorral sem sikerült megfélemlíteni. Május 21-én a szövőgyáriak újra összejöttek a Sehrött-féle vendéglőben, s megalakították a Szövőgyári Munkások Szövetsége Váci Csoportját. Az alakuló gyűlésen a Magyarországi Textilipari Dolgozók Szövetségének nevében Herceg Simon beszélt a szervezkedés és az összefogás jelentőségéről. A váci csoport elnökének Mészáros Zsuzsannát választották, ellenőrnek pedig a sztrájk miatt megbüntetett Homolya Terézt.

107 Erre az időre esik az MSZDP váci csoportjának megalakulása. A csoport megalakulásáról pontos adat nem áll rendelkezésünkre. Az MSZDP 1904-es XI. kongresszusának jegyzőkönyve a résztvevők felsorolásánál Vácról még nem tesz említést. A XII. kongresszuson, 1905. április 23—24-én viszont már a váci csoport is képviseltette magát.

108 Tehát az MSZDP váci csoportja 1904. április 5-e és 1905. április 23-a között alakult. Az 1905-ös választásokon az MSZDP váci jelöltje Pelczéder Ágoston volt. Választási beszédének megtartását Kalló rendőrkapitány azzal az ürüggyel nem engedélyezte, hogy „a rend fenntartására nem lát garanciáit". Kalló kifogása ellen a váci sajtó cikkírója jogosan felháborodik. A cikkben olvashatjuk: „... mindenki tudja, hogy a szocialisták a tömeget a legnagyobb rendben tartják, úgy Budapest, mint a világ minden városában. Nem kell félni a szocialistáktól addig, míg a jogokat egyformán osztja a hatóság, minden embernek, tartozzék a pártok bármelyik árnyalatához."

109 A szeptember 15-én, az un. „Vörös Péntek"-en tartott budapesti tüntetés hatására Vácon is népgyűlést hívtak össze. A gyűlés programján az általános és titkos választójog kérdése szerepelt. A népgyűlés plakátja „Mit akarnak a szocialisták" címet viselte. Fokozódott a városban a szocialisták üldözése. A rendőrkapitány Garove László asztalost szocialista szervezikedés vádjával azonnali hatállyal kiutasította a városból. 1906-ban, 1907-ben kisebb intenzitással ugyan, mint 1905-ben, de folytatódik a szervezkedés és a sztrájkhullám. 1906 februárjában megalakult a Szoba360