Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

123 Kubinyi, 1973 (Вр. tört.), 142. 124 Dl. 23596. — Knauz 100. — Óbudai rokoni kapcsolatokra már a XIV. századból is vannak adataink, váci személy háztulajdonos Óbudán 1350-ben. Anjou V. 393. 125 Bécs, 5861. sz. 126 A festőre 1. Művészeti Lexikon I. 310. 127 Epitáfium: a halottak emlékére állított díszes keretű feliratos dombormű. 128 Schaper, 1954, 387—396. — Kubinyi, 1973 (Patr.), 257—258. 129 Nürnberg szerepére 1. Kubinyi, 1971 (D. St.). 130 Ratkos, 1963, 25. 131 A fellendülésre: 1. Kubinyi, 1971 (D. St.), 354—358. 132 Fekete, 1942, 29—88. — Az alábbiakban az összeírás alapján haladunk. Megjegyezzük, hogy az összeírás kiadója tévesen azonosított több városrészt, és más hibákat is elkövetett. 133 Vö. Bercsényi—Granasztói, 1960, 33. o. 17. kép. — Gerő, 1964, 1063. o. 21. kép. 134 L. xá Dercsényi—Granasztói, 1960, 164. 135 Mon. Strig, II. 768. 136 Szarka, 1948, 31. — Dercsényi—Granasztói, 1960, 22., 33. o. 17. kép. 137 Szarka, 1948, 27. — Dercsényi—Granasztói, 1960, 27. 138 Major Jenő barátom által rendelkezésemre bocsátott szintvonalas térkép szerint, amit ezúton is köszönök. 139 Planitz, 1954, 94., 191. 140 A két hosszanti oldalnak a keskenyhez viszonyított aránya természetesen kisebb mértékben eltér egymástól, még a legnagyobb Hradec Králové esetében: 1:3,2 és 1:2,9. Ilyen esetben a középarányost vettük: pl. az iménti példában: 1:3. — Az adatok a közölt alaprajzok alapján: Waidhofen/Thaya, 1:2,1, tervszerű alapítás 1230-ból, Rausch, 1971, 15. — Raabs, 1:2,2, XII. század vége, uo. 17—18. — Tele, 1:2,4, XIV. sz. második fele, Pamët mëst, 336, 346. — Oheb, 1:2,5, 1210 utáni, uo. 72., 84. — Horn, 1:2,7, XII. század közepe, Handbuch, 1970, 331. — Podolin, 1:2,8, XIII. sz. vége, Mencl, 1938, 76—77. — Hradec Králové, 1:3, XIII. sz. második fele, Paanët, mëst, 60., 70. — Slavonice, 1:3, XIII. sz. közepe, uo. 300., 312. — Weitra, 1:3,2, 1200 körül, Rausch, 1971, 10—11. 141 Dercsényi—Granasztói, 1960, 38. o. 22. kép. 142 Szarka, 1948, 34—35. 143 Paulinyi, 1958, 368—371. 144 Fügedi, 1960, 552—553. 145 Ammann, 1969, 410. — Ennen, 1972, 202. 146 Szűcs, 1955, 44. 147 Uo. 24-26. 148 L. fenn, 29. j. 149 Haase, 1969, 84—85. 150 Ammann, 1969, 410. 151 Székely, 1974, 60. 152 I. Lajos orvosa is egy váci kanonok volt: Váci egyh. aim. 100. — 1416-ban Rosenbergi János kanonok az orvostudományok babérkoszorúsa (Matrikel I. 113.). 153 Vö. pl. Pásztor, 1940, 50—58. 154 Vö. Szarka, 1948, 34—35. 155 A vendégek jogállására, beleértve Vác német városát, 1. Kubinyi, 1974, 527—566. 156 M. Zs. O. IV. 516. 157 Scheiber, 1969, 13—154. A magyarországi zsidó centrumok az ország legtekintélyesebb városai. 158 Mályusz, 1971, 116. — Téves az a hagyomány, hogy a váci káptalannak 36 tagja lett volna. 159 Boldogasszony: Varjú—Iványi, I. 422—423. — Szent István: Lukcsics I. 114. o. 403. sz. — Keresztelő Szent János: Zsigmondkori Okit. H/1. 4733. sz. — A Szent Miklós-kápolnát pedig nem Báthori püspök építtette, mint azt az irodalom állítja (pl. Chobot, I. 1915, 114.), legfeljebb átépítette, hiszen már 1402-ben létezett és 1406-ban is említik: Zsigmondkori Okit. II/l. 256. o. 2125. sz., 585. o. 4765. sz. 160 Anna (és Mátyás): uo. H/2. 44. o. 5479. sz. — Dorottya: Bártfai Szabó, 264. o. 1024. sz. — Erzsébet: uo. 225. o. 869. sz. — Márton: Varjú—Iványi II. 118. — A többire 1. Chobot, I. 1915, 114—115. — Szarka, 1948, 23. 161 Dl. 18331. 162 Zsigmondkori Okit. I. 649. o., 5866. sz. 163 Lukcsics I. 256. o. 1414. sz. — Zsigmondkori Okit. H/2. 34. o. 5421. sz.