Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
netét nem szűkíthetjük le a szabad királyi városokra. Még azok is, akik az egyházi tulajdonban levő és városi jogokat élvező településeket mezővárosoknak tekintik, nem egyet rokonítanak közülük a szabad királyi városokkal. 200 Amenynyiben a kérdést a gazdasági élet oldaláról közelítjük meg, akkor Vácot a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helye, árucsereközpont jellege, saját széles piackörzete, a távolsági kereskedelemhez való kötődése és jelentős kézműipara alapján vitán felül városnak és a magyarországi városhálózat részének kell tekintenünk. Ennek szőlőtermelő mezőgazdasága ,sem mond ellent. (Vö. Buda, Pozsony, Sopron stb. szőlőivel.) Külső képe is inkább a hazai városokhoz és nem a mezővárosokhoz hasonlítható. A német városrészt fal övezte, emeletes házakból álló városmagja sem hasonlítható az ország mezővárosai többségéhez. Igaz, csak városmagja volt városias, de így volt ez Pesten is. 201 Városunk jogi helyzete azonban ellentmondásos volt. Igaz, mindvégig városnak és nem mezővárosnak tekintették, lakóit polgárnak tartották, viszont a feudális rendszeren belül ezek mégiscsak jobbágyok és nem királyi szabad polgárok voltak. Bármilyen előttünk ma még ismeretlen földesuruktól nyert kiváltságot élveztek, ez nem változtat azon a tényen, hogy az bármikor beleavatkozhatott legjelentéktelenebb ügyeikbe is; és azon sem, hogy az országos hatóságok is jobbágynak tekintették őket. így pl. vámot voltak kötelesek fizetni. Végeredményben Vácot nem mezővárosnak, hanem magánföldesúri városnak kell tartanunk és ez azt jelenti, hogy a város és polgársága feudális alávetettsége a magánföldesúri jellegben mutatkozott meg, ez pedig kétségkívül hátráltatta szabad fejlődésüket. 202 1 1 SRA I. 387—399, 403 2 Vö. Gerics, 1962, 3—12 3 Pl. Chobot, 1915, I. 16—20. — Utolsó összefoglalás: Mezey, 1970, 13—23 4 Vön Makkai, 1954, 41. — Nyitra: Baltes, 1890, И/2. 28 5 Mályusz, 1971, 180—181 6 1389: Zimmermann— Werner— Müller, III. 254. — 1399: uo. 255. 1400: Mon. Vat. 1/4. 199 7 Vö. Mezey, 1970, 18, 30: 45. j. 8 Félegyhâzy (1943, 127—128) a Mihály-templomot tartja ugyan kiváltságoltnak, mégis a tatárjárás utánra keltezi, Mezeynek pedig igaza van, amennyiben kiváltságolt (exempt) lenne, akkor meg kellett volna előznie a püspökséget, i. még lenn, 31. j. 9 Lukcsics II. 328. o. 1340. sz. 10 Török, 1859, II. 73. — A kiváltságolt templomok jegyzékeiben Vácot nem említő adatok: Jankovich, 1959, 72, 75 11 Mihály és Margit: 1. 31. j. — Péter: 1. lenn, 164. j. 12 Gerics, 1962, 7—9 13 Gombos I. 215. — SRA I. 399 14 Szentpétery, 1930, 7. — Györffy (1977, 327—328) kéziratom lezárása után megjelent művében ugyancsak István utolsó alapításai közé helyezi a váci püspökség keletkezését. 15 Pl. Chobot, 1915, I. 77 16 Stefaits, 1975, 18 17 Melich, 1912, 97—103 18 Karcsú, V. 1885, 4—5. — Chobot, I. 1915, 6—7. — Dunavecse a solti székben: uo. 235—236 19 Chobot, I. 1915, 56. — A hiteles helyek hiteles pecséttel felruházott egyházi testületek voltak: püspök mellett működő székeskáptalanok, néhány ún. társaskáptalan (kanonokok testülete), valamint több konvent, azaz főleg bencés és premontrei 71 JEGYZETEK
