Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
-Csokonai építést folytatta, majd unokaöccse befejezte. A templomot 1752-ben Migazzi Kris tóf bővíttette. A hét stációt 1738-ban állították fel. 1718-bain Szent Mihály tisz teletére a város felső részén kápolnát építettek. 163 A két egyházközség határát a Vörösház—Báthori u.—Konstantin tér u. és a Duna közötti vonallal állapították meg. 164 Nagy—Klekner, 1941, 97. 165 Uo. 166 Uo. 167 Bánk, 1970, 75. 168 Uo. 169 Karcsú, II. 1880, 11. 170 Vanyó, dr., 1933, 260. 171 Dercsényi—Granasztói, 1960, 46. 172 Karcsú, II. 1880, 11. 173 Bánk, 1970, 77. 174 Dercsényi—Granasztói, 1960, 53. 175 Karcsú, VII. 1887, 10. 176 Uo. 177 Bánk, 1970, N 62. 178 Uo. 59. 179 Uo. 180 Karcsú, V. 1885, 111—112. 181 Bánk, 1970, 59. 182 Uo. 183 Lajtos, 1942, 74. — 1767 után lovasiskola volt, majd 1777-ig az akadémia használta. 1777—1783 között az angolkisasszonyok rendháza és iskolája. 1783—1802-ig laktanya, ezután létesül benne a siketnémák országosan is első intézete. 184 Bánk, 1970, 82, továbbá Karcsú, VI. 1886, 71—84, Chobot, I. 1915, 59. Lajtos, 1942, 53 57 185 Bánk, 1970, 82 és Karcsú, VI. 1886, 80. 186 Chobot, I. 1915, 59. 187 Bánk, 1970, 83—84. 188 Lajtos, 1942, 59—60. 189 Mihályfi, dr., I. 1896, 234—235. 190 Uo. és Bánk, 1970, 84. 191 Karcsú, VIII. 1887, 239. 192 Uo. 193 Uo. 194 Karcsú, VII. 1886, 94. 195 Uo. 95. 196 V. R. L. H. kézirat. 197 Karcsú, VII. 1886, 95. 198 Uo. 96. Splényi Ferenc 1792-ben kelt püspöki jelentésében arról számolt be, hogy: „az eretnekek... megszaporodtak... a székvárosban. Részükre a szabad megtelepedés, imaház építés, paptartás biztosított". 199 V. R. L. H. kézirat. 200 Uo. 201 Uo. 202 A lelkész javadalma a katolikus plébános javadalmához hasonlóan párbérből, stólából és természetbeni juttatásokból állt. 1783-ban a várossal és a hívékkel megkötött megállapodás szerint a járandóság készpénzben évi 100 forint, természetben 50 kila búza, 4 szekér széna, 20 akó bor, 10 öl tűzifa. Stóladíjak: keresztelés 1 máriás, temetés 1 forint, esketés 1 forint (nem váciak esetében dupla stóla járt). 1818-ban az egyházközség megvette Korpect Ferdinánd Duna-parti szőlőjét, 'borházát és pincéjét, aminek hasznából a lelkész évi 16 forintot kapott. 203 A nem katolikus kereskedők 1760-as összeírása szerint 7 családot alkottak, 35 személyt számláltak és 7 boltjuk volt a városban. 1765-ben 47, 1795-ben 79, 1835ben pedig 59 görögkeleti vallású kereskedő lakott Vácon. 204 A keresztelésre Szentendrére jártak, vagy a püspök engedélyével onnan papot hívtak. Több esetben a keresztélést a helyi bábaasszony végezte. Ezt, a görögkeletieknél és az evangélikusoknál kialakult szokás II. József türelmi rendeletében megerősítette. Ezzel a lehetőséggel élt Pap János kereskedő is 1782-ben. 205 Vanyó, dr., 1933, 276.
