Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

vos és a borbély-sebész távollétében — meg kellett gyógyítani a veszett kutyá­tól megmart disznókat. 512 Állatorvos csak 1788—1800 közt szerepel a váci ira­tokban. 513 i) Az oktatásügy Az oktatásügy szervezete és elsődleges ellenőrzése Vácon egyházi kezek­ben volt. Mivel azonban a váci lakosok gyermekei nagyobb mértékben tanul­tak az iskolákban, a tanácsoknak is volt feladatuk az oktatásügyben. (Az V. fe­jezetben erről is részletesen van szó, ezért csak vázlatosan foglaljuk össze a vonatkozó tanácsi feladatokat.) A tanácstagoknak időnként meg kellett látogatni az iskolákat 1765-től, ami távolról sem volt szakmai ellenőrzés, mivel többségük kevésbé volt tanult. Szor­galmazniuk kellett viszont az alapismeretek elsajátítását és az erkölcsös neve­lést. A tanácsok anyagiakkal járultak hozzá az iskolaügyhöz: a tanítók fizetésé­hez, a szegényebb tanulók könyvvásárlásához, az iskolaépületek javításához vagy építéséhez. Idővel a tanácsok fizették az igazgatót és a tanítókat. Püspökvác és Káptalanvác tanácsa iskolaügyben is együttes ülésen határozott a terhek vise­lésében. Korábban Kisvácon a bírák aláírásukkal hitelesítették az iskolamester díjlevelét. 7.6 AZ IGAZGATÁSI (HELYI) BÍRÁSKODÁS (BÜNTETŐJOG — MAGÁNJOG) A bíráskodás — a helyi igazságszolgáltatás — valamint egy mezőváros büntetőjogi és magánjogi problémaköre Vácon is többrétűvé vált a XVIII. szá­zad második felétől. Az érzékeltetésül rendszerezett ügyekből Vác hétköznapi életét is kiolvashatjuk. A bírósági fórumok a hatalmi alá- és fölérendeltséget is tükrözik. Igazgatási bíráskodásról beszélhetünk, mivel az igazgatási szervek (ta­nács, úriszék, szolgabíró, megye) igazságszolgáltatásáról van szó váci vonatko­zásban. A földesúri hatalom alatt levő mezővárosokban (és falvakban) a bíráskodás a földesúré, amit az úriszéken gyakorol megbízott tisztjein keresztül. 514 Az úr­béri szerződésekben viszont ebből a jogából is átenged az általa jelölt bírónak és tanácsnak: kisebb ügyekben, előírt értékhatárig. A bírságpénzekből eredő jö­vedelmet is béreli földesurától a mezőváros. Vác földesurai statútumokban ír­ták elő, hogy milyen ügyekben és milyen értékhatárig bíráskodhat a tanács. A XVIII. században és a reformkorban a törvények és a kormányszékek ren­deletei mellett (ill. azok alapján) a megyei statútumok is szabályozzák a jog­rendszert és az igazságszolgáltatást, sőt az úriszéki bíráskodásban is egyre in­kább képviselteti magát a megye: a szolgabíróval, ill. az esküdtekkel. 515 A ta­nács ítéleteit az úriszékre, onnan a megyei sedriára lehetett fellebbezni. Az úri­szék a tanács bíráskodási ügyintézésére és illetékességére (= a város határán túli ügyekben nem bíráskodhat) is hozott határozatokat. 516 Nemesember ügyé­ben első fokon is csak a megye bíráskodhatott. Ezért is kérte a tanács a szol­gabírót, hogy a sikkasztó Csillag Márton volt főjegyzőt szólítsa fel nemessége igazolására. 517 231

Next

/
Oldalképek
Tartalom