Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)
közfelkiáltással („per omnium conclamationem") Dombay Sándor. A pénteki napon befejeződött tisztújító szék hétfőn (jan. 12.) a bíró elnökletével a kistanács, a nagytanács és a községből meghívottak jelenlétében a jövőbeli rendtartással foglalkozott. Elhatározták, hogy ezután havonta tartanak gazdasági ülést. Kedden tartották meg a „szolgák építő székét", azaz újraválasztották a győzelem után a tanács alacsonyabb beosztású alkalmazottait, ill. szolgáit is. Emellett az egész külső tanács lemondása miatt 6 magyar és 6 német férfit választottak helyébe a jelöltekből. 423 Egy év múlva (1785. jan. 7.) Migazzi tisztjei még egy „megerősítő széket" tartottak a megyei táblabíró jelenlétében. 424 Tehát jóváhagyták továbbra is az egész tisztikart. Amikor a királyi kamara kezelésébe került az egyházi uradalom, újabb huzavonák következtek. Az első tisztújítás rendben zajlott le. 1786-ban a pesti kamara ülnöke volt elnökként a tisztújítási biztos, aki a szolgabíróval, a megye esküdtjével és az uradalmi tisztekkel folytatta le a választást. Hajnik Jánost szavazattöbbséggel bíróvá választották, a volt bíró (Dombay) pedig polgármester lett. A tisztségviselőket megerősítették, de a három megüresedett tanácsi hely betöltésére a kamarától kellett engedélyt kérni. 425 Anchely kamarai prefektus lebecsülte a tanácsot, sőt sértegette a bírót és főjegyzőt. Az 1787. évi tisztújításon, a megyei kiküldöttek jelenlétében elnökölve, még simán intézte a választást. A kamarai igazgatóság rendelete alapján a régi külső tanács helyett 60 férfi lett a választott község tagja. Jelölés alapján választották a szószólót és alszószólót és megerősítette Hajnikot a bírói székben; a jelenlevők egyhangú kívánságára. 426 1789-ben is megerősítő széket tartott Anchely, de az új püspök határozatára a 60 tagú választott község helyett kinevezte 7 magyarból és 7 németből a külső tanácsot; hiába kívánta a szószóló annak indoklását. 427 1790-ben tovább éleződött a helyzet. Az elnöklő Anchely a püspök-földesúr nevében megerősítette Hajnikot bírói tisztében. A község a kétévenkénti bíróválasztásra hivatkozott és arra, hogy a törvénytudásban járatlan szabómester a bonyolultabb körülmények között alkalmatlan rá. 1791-ben is Hajnikot erősítette meg az uradalom, hiába követelte joggal a község a választást. Csak 1792-ben választhatták meg Dombayt újból (vö.: 1784) bíróvá. 428 1794-ben Dombay lemondott ugyan, de a püspök dicséretes erélye miatt ismét megerősítette (amikor szintén Anchely elnökölt), 1796-ban pedig „bevett szokás szerint" polgármester lett. 429 Közbevetőleg hangsúlyoznunk kell azt, hogy a bíróválasztások és tisztújítások hátterében a helyi politikai célkitűzések is meghúzódnak, személyekhez kötődnek, sőt személyes érdekekhez is fűződnek. Dombay és Hajnik egy évtizedes váltakozása a kiváltságokért folytatott időszakban kezdődött. 430 Dombay polgármester a helytartótanácshoz beadott Anchely prefektus ellen egy kérvényt, és 1798 januárjában elkezdődött a kivizsgálás. Anchely júl. 15-ére hívta össze a tisztújítást és — a bíróválasztás után — a polgármesteri tisztséget is szavazásra bocsátotta: „Hasztalan emelte szavát a szolgabíró és uradalmi ügyész is, hogy itt a szavazás, a régi szokás ellenére csak Dombay üldözése végett fog történni!" A szavazással Hajnik lett a polgármester. 431 Dombayt 1799-ben — miután a megyei bizottság Anchely uradalmi visszaéléseit kivizsgálta — uradalmi számvevővé nevezték ki. 432 Hajnik további pályafutásának érzékeltetéséül meg kell jegyezni, hogy 1801-ben is polgármester marad, 1815-ben is Bécsbe megy egy küldöttség élén, 1818-ban bíróvá, 1824-ben polgármesterré választják. Polgármesteri rangban halt meg 18274>en, amikor fia a püspöki uradalom pénztárosa volt. 433
