Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

! Püspökvác jogi — hatalmi és függőségi — helyzetét szemléltetően jelképezte az az „altány" (itt: címercsoporttal kidíszített erkély), amelyet az 1764ben befejezett tanácsháza („városháza") épületén képeztek ki.

333 Az erkély fölött három kőszobrot helyeztek el: középen az Igazság (Justicia) szobra volt, baljában mérleggel, jobbjában pallossal. A jobb oldali szobor Magyarország címerét, a bal oldali pedig gr. Migazzi püspök „jelvényét és nemzetségi címerét" tartotta. Ezek alatt volt a — Püspökvác címerét és egyúttal pecsétjét is jelentő — Szűzanya képe (két oldalról liliomokkal díszített homorú mélyedésben): baljában jogarral, jobb ölén pedig a keresztet tartó kis Jézussal. Az erkély homlokzatán aranyozott, bevésett latin felirat hirdette Migazzi váci püspök és egyúttal bécsi érsek dicsőségét és a tanácsház munkálatainak 1764. évi befejezését. (A díszerkély azt a célt is szolgálta eredetileg, hogy innen közhírre tegyék a tanács rendelkezéseit.)

334 Tudunk arról is, hogy 1771. július 25-én — Migazzi Kristóf neve napján — a városháza altányáról vezényelte a karmester a zenekart.

335 Migazzi tagadhatatlanul sok intézkedéssel és segítéssel tette városiasabbá („Püspökvárossá") az egész Vácot. A Vácra erőltetett nimbuszát azonban megtépázták azok a kettős hatalmi helyzetéből eredő demonstratív közbenjárásai, amikor megaláztatta a szabad királyi kiváltságért harcoló mozgalom vezetőit.

336 Nem véletlen tehát, hogy 1800-ban (amikor a városházát restaurálták) új felirat került a Migazzit kőbe vésve dicsőítő szöveg helyébe. Feltehetően a római polgárjogi műveltségén nevelkedett jegyző szövegezte: „Praetorium ex labenti statu decreto Senatus expensis civitatis reparatur", azaz: a tanácsházát (városházát) a tanács határozatából a város költségén újítottuk meg. Ugyanakkor a tanácsterem boltozatán a Szűzanya képét és a négy jelképet (mértékletesség, okosság, igazság, állhatatosság) átfestették, de a díszerkélyen (altány) levő két címert elhagyták onnan. Tehát csak Püspökvác Szűz Máriá-s címerét hagyták az erkélyen.

337 Püspökvác mezővárosának 1840-ig volt egy Szűz Máriá-s nagypecsétje és egy kispecsétje. Amikor azonban a kispecsétnyomó elveszett, mindkét pecsét helyett három pecsétnyomó készítésének engedélyezését kérték az uradalomtól és a vármegyétől — magyar nyelvű körirattal —: a tanács, valamint a jegyzői és a kapitányi hivatalok részére.

338 Káptalanvác címerén és pecsétjén egy holdnegyeden álló Szűz Mária volt: egyik kezében a „kis Jézust tartva koronázott fővel", másik kezében királyi pálcával.

339 7.2. A SZABAD KIRÁLYI VÁROSI KIVÁLTSÁGÉRT FOLYTATOTT MOZGALMAK Magyarországon a XVIII. században mintegy 600 mezővárosból 44 volt egyházi földesúri hatalom alatt. Ügyszólván mindegyikben volt antifeudális harc a földesúri hatalom ellen, de csak két egyházi mezőváros (Győr és Pécs) és kb. tíz kamarai és katonai igazgatás alatti mezőváros tudta elérni a szabad királyi városi privilégiumot.

340 Ilyen összehasonlításiban megállapíthatjuk, hogy Vác vonatkozó helyzete nem volt kirívó, sőt csak árnyalataiban tért el a többitől. Vácnak korábban sem voltak királyi kiváltságai — mint pl. Nagyváradnak

341 —, hanem csak a mindenkori püspöki földesúrral kötött úrbéri szerződései alapján élvezett korlátozott autonómiát.

342 Különösen a külföldön élő (bécsi hercegérsek, nápolyi alkirály) püspökei voltak nagyvonalúak az aránylagos