Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

nem koncentrálódtak a város területén funkcionálisan elkülönülő gócokban vagy sávokban, hanem szétszórva helyezkedtek el a lakóházakban. Csupán a kereskedelmi funkciókat, az árucsere rendszeresen ismétlődő aktusát rögzítették a város meghatározott pontjai, a piac- és vásárterek. A második szakaszban — amely az 1. világháború végével zárult le — az iparosodás első hullámával számos kis- és középüzem telepedett a városba.

11 Ezek is még szétszórtan, de helyigényességük miatt már a belső városmagon kívül, többnyire a vasútvonalat nyugatról szegélyezve helyezkedtek el. Az iparosodással, a vasúti közlekedés gyors fejlődésével párhuzamosan teljesen elsorvadt Vác korábbi vásárvárosi szerepköre. Az ennek nyomán lényegesen összezsugorodott vonzásterület kiterjedését a város—környék közötti piaci kapcsolatok, valamint a szomszédos falvakból lassan meginduló munkaerő-áramlások határozták meg. A harmadik szakasz a 2. világháború végéig tartott. Egyrészről a gyáripar gyors térhódítása, másrészről a városterület ésszerűbb funkcionális tagolódásának a kibontakozása jellemezte, azaz megkezdődött az ipari területek, illetve a lakónegyedek különválása. A város — a hagyományos Duna menti terjeszkedéssel szemben •—• első ízben lépett át a vasútvonalon, és életre hívta Deákvár kertes lakónegyedét (6. ábra). Az iparosodás nyomán fokozódott a környező falvak és az ipari munkahelyek közötti napi munkaerő-áramlás mértéke s ez a folyamat a kereskedelmi, kulturális, közigazgatási kapcsolatokat kiegészítve további szálakkal kötötte össze a várost környezetével. Vác fejlődésének negyedik szakaszát a szocialista iparosítás indította el, •§ ez három évtized folyamán érett ipari várossá alakította. A város — miközben! megkétszerezte beépített területét — új lakónegyedeivel mpst.már teljes hosszában átcsapott a vasútvonalon. Egyidejűleg egyre határozottabban kialakultak S el is különültek egymástól az eltérő fimkciókat hordozó zónák (7. ábra). A Duna és a vele többé-kevésbé párhuzamosan, futa. főútvonal fogja közre a zártan beépített, jelentős részében emeletes házakból álló belső városi lakónegyedet. Ehhez közvetlenül csatlakozik délkeleten — a Gombás-patak és a budapesti út kereszteződésénél — a még egyre • bővülő, modern,/magas-.építésű lakónegyed. A belső város.,közepén — a főtér körül, valamint innen a vasútig nyúló út tengelye mentén — van kialakulóban á'vá.rbs szíve: az igazgatási, kereskedelmi és egyéb szolgáltatási intézményeket tömörítő mag;'A budapest—szobi vasútvonal és a Naszály lankai között fejlődött ki, — és ma is terjeszkedik — Vác nagy területre széti&cieáö-kertes 1а1щпедуёаЩ, kiegészülve fitéhüny nagy területigényű kulturális, illetve egészségügyi' intézménnyel. A7 ipa/rí létesítmények nagy része már koncentráltan, s a városig lakónegyedeken kívül telepedett le. A város legrégebbi ipari zónája a vasútvonal nyugati oldalához tapad, az újabb ipari telepítések pedig már a városon ••'kívül — részben a Duna partján, részben a vasút vagy közút mentén — sorakoznak^..összefüggő sávokat képezve. Az intenzív iparosodás természetesen nemcsak a város növekedését, tervszerű fejlesztését vonta maga után,, hanem teljesen új alapokra helyezte a város és környéke kapcsolatát is. Lényegében az elmúlt negyedszázad folyamán teljesedett ki — országos méretekben csakúgy, mint Vác térségében — az a folyamat, amelynek eredménj^eképpen az ipari fejlődésben katalizátor szerepet betöltő városok (közöttük Vác is) végérvényesen feloldották a falu többé-kevésbé érintetlen társadalmi elszigeteltségét, gazdasági autarkiáját. Fokozta ennek a folyamatnak az intenzitását a mezőgazdaság egyidejű szocialista átszervezése is. A város és a falu szférájában párhuzamosan lezajló történelmi átalakulás jelen21