Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

licza György görög kereskedő feleségének örökségét kéri ki. Ezek az adatok a váci görögkeletiek jelentős távolsági mozgását mutatják. A váci görögkeletiek nemzetiségi átváltozásaiban a fenti példákon bemutatott jelentős területi mozgás és kiterjedt házassági kapcsolataik fontos és meghatározó szerepet játszottak. A váci görögkeleti templom falán és a középvárosi temetőben levő görög temető sírkövein a legrégebbiek még görög betűkkel és görög nyelven íródtak. A görög nyelvet a XVIII. század közepére a makedón—cincárok ciríllibetűkkel vegyes görög felirata váltotta fel, s az 1790-es években már a tiszta szerb cirülbetűs írás követte. Ugyanakkor meg kell említem, hogy 1801-ben Vácon a görögkeleti templom részére magyar nyelvű imakönyveket nyomtak. Az imakönyv előszavában említés történik arról, hogy „azon a nyelven olvassuk az evangéliumot, amely nyelven a legjobban megértjük", tehát ebből már jelentős magyarosodásról is értesülhetünk.

69 A váci cigányok etnikai csoportjáról az első feljegyzés 1554-ből maradt fenn. Ekkor a törökökkel együtt szerepelnek, mint akiket a törökök telepítettek le. A váci katolikus anyakönyvekben 1696. június 23-án megkereszteltek között, a cigány (syngaris) szülőktől származó Miklós nevének feljegyzése szerepel. A későbbi időszakból egy 1768. évi megyei és egy 1775. évi országos összeírás készült: „Conscriptio familiae Cingarorum", azaz „A cigány családok összeírása" címmel. 22. táblázat: A váci cigányság létszámának alakulása 1768-ban Városrész Családok Lélek- Családfők életkora neve száma szám 1—30 31—40 41—60 61— Nagyvác 28 109 13 5 8 2 Kisvác 6 31 2 4 — — Az 1768. évi megyei összeírás név szerinti felsorolásban 28 telepes (hospes) családfő nevét — felesége és gyermekei nevével, életkorával, vallásával, foglalkozásával — adja meg. A családnevek közül leggyakrabban, összesen a 109 névből 13 alkalommal a Csemer, 10 alkalommal az Oláh és Csámpa fordult elő. A kisváci családnevek között a Toldi, Radies és Bernáth szerepel a leggyakrabban. A családfők életkorának kimutatása a 30 éven aluli családalapítások rendkívüli gyakoriságát tükrözi. Ezzel szemben viszont a cigányoknál ekkor meglevő rendkívül alacsony életkort is bemutatja, mivel a családfők 62%-a 40 éven aluli volt. A 28 nagyváci cigány családfő közül 17 hegedűs, 4 cimbalista és 10 kézműves foglalkozásúként szerepel. A kisváci cigányok közül 2 zenész és 4 kézműves került feljegyzésre, s a „püspökhöz tartoznak" feljegyzés mellett „a püspökhöz tartozó helységből találtattak" megjegyzés is szerepel, ami esetleges nem teljesen megtelepedett helyzetükre utal. Az 1775. évi országos összeírás Mária Terézia királynő utasítására a cigányügy rendezése céljára készült. A város az erről készült feljegyzését a megyéhez és Pest megye 1775. szeptember 13-án tartott közgyűléséről, a Kir. Helytartótanácshoz terjesztette fel. Az összeírás rovataiban 35 családfő neve szerepelt, amely a nagyváci és kisváci cigányságot együttesen közölte. A királyi rendeletre a gyermekek nevelését szabályozták, s így a 35 család közül négynek a gyermekét magyar családoknál helyezték el. Két családfő gyermekei vegyes ne-