Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

6. táblázat: A váci családokra eső állatállomány megoszlása Év Családok Szarvas- Ló h & iszama marha 180 4,25 0,53 2,02 0,46 902 0,40 0,26 0,39 0,23 2080 0,21 0,11 0,01 0,03 vagy ártéri területeket szántónak és legelőnek. A legelőterületek kialakulása és területváltozásai, így mindig követték az erdőirtásokat. Azonban a püspöki uradalomnak, a mezőváros lakosságának és a mezőváros állatkereskedelemmel foglalkozó lakosainak a fenti legelők egyszerre szűknek bizonyultak. A mezőváros állattal nem rendelkező zselléreit a legelők ügye csupán a lehetséges napszámosmunka miatt érdekelte. • 3. A KÉZMŰVESIPAR 3.1. A CÉHEK A város iparának alapját földrajzi fekvése és kereskedelmi vásárkiváltságai vetették meg. A törökök kiverése utáni időben, az újjáépítés 1690-es éveiben; ha valamely szakmára való mesterek száma 4—5 főt elérte, céhbe tömörültek. Ha nem voltak elegen, több más-más szakmát űzők alkottak közösen céhet. A céh önkormányzatának működését szabályozó jogok és kötelességek a céhlevélben nyertek rögzítést. A céhlevelet a váci céhek egy-egy más városbeli céhtől (anyacéh) vették át, s az ipar kizárólagos szabadalmi gyakorlását a földesúrral — és legtöbbnyire a királlyal is — megerősítették. A püspök mint földesúr az egyes céhek céhleveleihez protestánsokat kizáró pótlásokat csatolt. Vácon sok céh kölcsönvett céhlevéllel élt, azt a királlyal nem, csupán a püspökkel erősítette meg. A szabálytalanságok és a visszaélések megszüntetésére első ízben Mária Terézia királynő 1761. március 16-án elrendelte: ha a céheknek királytól megerősített céhlevelük nincs, újat váltsanak ki. Ekkor a váci céheket a megye összeíratta. A váci céhek — amíg az újat meg nem kapták Eszterházy Károly püspökkel a régi céhleveleket erősítették meg. A püspök ismét vallási kizáró okokat tartalmazó pótlásokat csatolt a megújított céhlevelekhez. A magyar szabócéh leveléhez 1761. április 1-én hét pontot, a német vargákéhoz 1761. április 13-án hatot és a szűrszabókéhoz 1762. április 3-án hármat adott. Azonban sok váci céh továbbra is királyi megerősítés nélkül, kizárólag földesúri engedéllyel dolgozott. A céhtársulások a társult szakmák rokonságára épültek : azonos alapanyagot dolgoztak fel, tevékenységük kiegészítette egymást, közös szakmai céljaik és érdekeik voltak. Vácon az 1695—1847 közötti időszakban — megalakulásuk sorrendjében, anyacéheik székhelyének megnevezésével, a céhlevelük és céhpecsétjük alapján — a következő céheket ismerjük. (L. a 7. táblázatot a 139. old.) A Vácon gyakori minden szervezeti változásnál — a szétválás, az összeállás, esetleg újra történt kiválás fluktuációjánál — mindig a változás évét tüntettük fel fenti felsorolásunkban. Előfordult egy szákmának két céhes szervezetben való 138