Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

mint házhelyekből és szőlőkből állott. A város földesúri jövedelmeiből származó nyolcadrészét azonban nem közvetlenül kezelte, hanem a püspöki uradalomtól évenként készpénzben kapta meg.

11 A püspöki uradalom Vác területét 1712-ben kettéosztotta, Kisvác nevű településen a református vallásúak községét, amíg Nagyvác területén a csak katolikus vallásúak mezővárosát: alsó és felső városra osztva hozta létre. Nagyvác lakóival a püspöki uradalom 1713. július 15-én szerződést kötött a földesúri haszonvételek bérbeadásáról, egy év múlva pedig a robotot is pénzért váltották meg. Kisvác a püspöki uradalom többi falvával együtt jobbágyközségként adózott, de időnként a robotot megváltotta. A váci püspöki uradalom 1714. június 3-án, a királyi kamara megbízottjával kötött megegyezésben az egyházi tizedjövedelmét a katonaság ellátására engedte át. A következő évtől már az egyházi tizedeket a kincstár haszonbérletbe vette át. Gróf Leslie Vilmos püspök 1717-ben, majd az őt követő püspök, gróf Althan Mihály Frigyes (1718—1734) 1718-ban a Nagyvác mezővárossal kötött úrbéri szerződést Tatárhely és Derecske puszták városi bérletével kiegészülve a püspöki uradalom a várostól évi 3500 rajnai forintot szedett be. A püspöki uradalom 1734. évi és 1756. évi „Specificatio offiáoiium et servitorum ..." с személyi kimutatása szerint, a püspök egyházi és földesúri ügykörének szervezete három egységre tagolódott. Az egyházmegyei tanács (consistorialis) szervezete 19 főből, a püspök személyes udvari (curialis) szervezete 50 főből és az uradalmi (dominialis) személyzet pedig 37 főből állott. Az egyházmegye és az uradalom ügyeit az egyházmegyei tanács (consistorium) intézte, 1726 körül már hetenként kétszer, de gyakran többször is ülést tartott a püspöki palotában. Elnöke a püspöki helynök (vicarius generalis), aki rendszerint a káptalan élén álló nagyprépost volt. A püspököt földbirtokai gazdasági ügyeiben az uradalmi jószágkormányzó (administrator v. praefectus) képviselte. Források tanúsága szerint azonban időnként az uradalmi felügyelő (inspector) ekievezés is feltűnik. Az alája tartozó püspöki uradalom négy ispánságra (spanatus) oszlott fel, ezek közül az egyik a váci ispánság volt. Althan Mihály Frigyes püspök 1726. október 15-én Nápolyban kelt pápai jelentésében beszámolt arról, hogy földesurasága Vác városra és 12 lakott községre, valamint 17 lakatlan pusztára terjedt ki. A püspöki uradalom meghatározott időnként már az 1720-as évektől az uradalmi kormányzó vagy felügyelő elnökletével gazdasági üléseket tartott. Ezeken a gazdasági üléseken az uradalom ügyeit döntötték el, éves elszámolásait hagyták jóvá. A püspöki uradalom 1728—1730. évi gazdasági elszámolásaiban („Specifitacio locorum omnium, tarn Dominalium...") mintegy 90 helységből az egyházi tizedként természetben beszolgáltatott gabona és bor mennyiségei, valamint a kisebb földesúri haszonvételek készpénzösszegei részletes kimutatásban, találhatók. Az 1720-as években a királyi kamara a váci püspökség jövedelmét 30 000,— Ft-ra becsülte. Az anyagi ügyeket ebben az időben a váci consistoriumtól és a káptalantól független jószágkormányzó Filszky Károly intézte.

12 A püspöki uradalom a káptalannak járó éves készpénz jövedelmek fizetésében 30 év elmúltával hátralékba került, azért a káptalan perkövetelésére, királyi kamarai bizottság előtt 1742. december 28-án Vácon a „Transactionis inter Michaelem Carolub ab Althan episcopum Vaciensem et Capitolum Vaciense..." с peregyezséget kötötte. Eszerint Nagyvác területének nyolcadát „in vim octavalitatis Capitulo", a káptalan kapta szuverén földesúri joggal. A nagyváci terület egynyolcada összesen 149 kat. hold szántót, 36 kat. hold rétet, 292 kat. hold erdőt és 10 kat. hold szőlőt, valamint 154 kat. hold hasznavehetetlen 126