Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

V. VAC A KÉSŐI FEUDALIZMUS IDEJÉN ÉS A REFORMKORBAN 1686—1847 1. ESEMÉNYTÖRTÉNET Vác történetének 1686—1847 közötti periódusának egész eseménytörténetét teljes részletezésében nem tudjuk bemutatni. Ez olyan terjedelmet igényelne, amely megakadályozná a korabeli mezőgazdaság, ipar, kereskedelem, demográ­fia, művelődés és közigazgatás rendszerbe foglalását. Emellett Karcsú Antal Arzén vonatkozó munkája úgyszólván csakis eseménytörténettel foglalkozik. Ez is indokolja, hogy csak vázlatosan foglalkozzunk ezen a helyen a helyi esemény­történettel, kiemelve a társadalmi mozgalmak néhány főbb kérdését. • ••'.'•• -a 1.1. VÁC A RÁKÓCZI-SZABADSÁGHARC VÉGÉIG (1686— ЦП) A török uralom megszűnésekor Vác siralmas állapotban maradt. Bél Má­tyás másoktól szerzett adatai alapján erről írta: „...egy romba dőlt város vagy inkább annak csak a helye volt az...". Hasonló leírást adott Tollius Jakab holland kereskedő is, aki 1687-ben Vácon keresztülutazott. A település korábbi középkori területén, ahol a törökök 1620 után kizárólagosan laktak és a refor­mátus magyarok északi elővárosában megkezdődött az újjáépítés. Mivel az első felmérések alapján a török után üresen maradt települést a megmaradt refor­mátus magyar családok nem tudták benépesíteni, a püspök-földesúr új telepe­sek behozatalát határozta el, így került sor a németek betelepítésére is. Vác gyarapodó magyar és német lakosságát a gyakori katonai átvonulások és a hadiadó-kivetések magas összegei sújtották a legjobban. Az újjáépítés és városiasodás sok gátló körülménye között kell megemlítenünk, hogy az új be­települők a püspök úrbéresei voltak, akik az állami adózáson kívül az összes földesúri szolgáltatásokat is kötelesek voltak teljesíteni. A település püspöki székhelyjellege fejlődésében ekkor még nem érvényesülhetett. Az 1688—1718 közötti években a budai császári főhadparancsnok és a kamarai adminisztráció felügyelője a püspöki uradalom jövedelmeinek és épületeinek egy részét lefog­lalta, s itt kincstári uradalmat szervezett. 1 1703. szeptember 13-án II. Rákóczi Ferenc kiáltványában Pest megye lakos­ságát csatlakozásra szólította fel. A szabadságharc zászlóbontása Vác földesurát, a püspököt menekülésre késztette. Székvárosa igazgatását helynökére és bizal­mas emberére, Berkes András nagyprépostra bízta, aki közel három évtizedig a püspöki uradalom irányítója is lett. Az első kuruc csapatok 1703. év szep­tember végén Vácot is elérték és a Duna keleti partját megszállták. Vác földes­. 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom