Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

találjuk. Ez az egykori Kosdi utcát lezáró kapu, talán a „Kosdi kapu" lehetett. A Dunától nem messze, a mai Köztársaság út felé, a máig meglevő Hegyes bástya, a váci német város ÉNy-i sarokbástyája volt. Evlia Cselebi 1663. évi leírásában még egy „Rév kaput" is említett, amely a mai Rév köz dunai torkolatában lehetett. A német város falain belül a Szent Mihály-templom körüli Piac tér lakónegyedében a boltokon kívül a korábban itt levő Szent Jakab-templomot romos állapotban találjuk az 1570 körüli leírásban, a „ ... Csarsu mehalléban egy pusztuló templom fala ...", amiről később megmondja: „ ... Haszán vajda (vojvoda) egy korábbi boltot a Szent Jakab-templom közelében épített...". Haszán vojvoda imaházát (mecset), tehát a Szent Jakab-templom épületével azonosítani nem lehet. Az említett' mecset és fürdő a mai Március 15. téren, a Városi Tanács V. B. telkén állhatott. Talán az egykori Szent Orbán-templom telkén, ennek romépületéből készült, ahogy a Vácról a XVII. században készült egykorú rajzokon is látható. A városfal előtt, a Bécsi kapu előterében 1570 körül a Lőkös utca mahalle létezett. Itt az északi külvárosban a mai Tabán u. végében a Szent Lélek-tempZom és kórház állt. Talán a Lőkös utca mahallé, az Evlia Csebeli 1663. évi leírása szerint „... e városon kívül szintén a várral öszszefüggően van a magyar ráják külvárosa, amely egyszeres kerítésű külváros... körös-körül árok övezi, mely a Duna vizével van tele...". A Szent Lélek-templomot és temetőjét a magyar lakosság mindvégig használta, mivel már 1526 előtt a templom kegyura és az ispotály fenntartója a mezőváros polgársága volt. Ezért ezen a helyen 1610 körül alakult ki a református magyarok külvárosa, amit később Tabán néven kezdtek emlegetni.

43 5.6. A KÜLSŐ RÉSZEK JELLEGZETES OBJEKTUMAI A német várostól északi irányba, a Szent Lélek-templomtól kifelé (a mai Nyulas alatt), a város felé eső dombokon a Hermann nevű szőlőhegy, ettől keleti irányba az Essperner vagy Ispinyér nevű szőlőhegy, majd a Gombási út mellett a Gombás nevű szőlőhegy, és a Kosdi út két oldalán a Középmái és a Patakfő nevű szőlőhegy terült el. A Deákvár nevű domb tetejére 1626-ban Karakas budai pasa a váci várban lebontott kövekből egy földsánccal körülvett őrtornyot épített. A Kosdi út és a Gombás-patak közötti részen az 1570 körüli házösszeírásban felsorolt „Vác városhoz tartozó konyhakerteket" kell keresnünk. A konyhakertek felsorolásánál a várárok és a templom közelében — a csörögi és pesti út mellett — két zsilipet említ. Az említett templom a Szent Margit, mellette a csörögi és pesti út, a zsilip felé vivő út és a Csörög felé eső két tó említésén kívül egy további „düledező templom pincével, szomszédai... az út" stb. említése egy dönüm, vagyis 912 m

2 területen, valószínűleg a Szent Pétertemplommal azonosítható. Az 1570 körüli házösszeírás ezen a területen 87 konyhakertet sorol fel: többnyire a Martalóc mahalle és a Haszán vojvoda mecset mahalle lakosai birtokolták. Távolabb a csörögi patakon is „Török sánc" elnevezésű zsilipet találhatunk. A váci szántó- és legelőterület is ezen a részen helyezkedett el. A váci szőlőhegyek használata a naszályiakkal közös volt. Naszály és mellette Gyada község 1609 óta megszűnt, területét a váciak használták. De ugyancsak Cselőte, Csörög, Vácrév, Szöd és Göd elpusztult falvak területét is a váciak kezelték. Vác környékén a közvetlen szomszédos falvak tehát elpusztultak Vác mellett, itt a konyhakerteknél folyt a Gombás-patakba a Vácduka felől ide érkező nagyméretű égetett téglából épített mintegy 7 km hosszú föld