Sápi Vilmos szerk.: Vác története I. (Studia Comitatensia 13. Szentendre, 1983)

az évben még Habsburg Miksa főherceg és Básta György tábornagy német—vallon zsoldoscsapatai Vác ellen kétszer is megindultak, de gyengének vélve csapataikat, táborukat feloszlatták. Vác közvetlen környéke német, vallon és cseh zsoldosaik féktelen garázdálkodásától sokat szenvedett. 1596. február 27-én éjjel 11 óra tájban a visszafoglalt nógrádi vár magyar huszárjai, Bary Mihály vezetése alatt, Vác városán rajtaütöttek; és a kifosztott várost felgyújtva, a várat a török kezében haigyva, visszavonultak. Schwarzenberg Adolf és Pálffy Miklós 2596 júliusában Hatvan ellen egyesített csapataikkal Vácot hirtelen elfoglalták. Ä visszafoglalt váci várat, hogy védeni lehessen, Dobozy Gergely és Komáromi István kapitányok irányításával négy új kőbástyával és tüzérséggel erősítik meg. Hatvan alól visszatértében Miksa főherceg Vácon 1596. augusztus 4-én csapatai élén nagy pompával megrendezett győzelmi bevonulást tartott.

9 1597 tavaszán a váci vár magyar védői három török ostromot vertek vissza. Ez év őszén Szaturdzsi Mehemed pasa, nagyvezér vejével (Kazizade Ali pasával) és Habil Efendi budai kádival Vác elén vonult. A leghíresebb váci csata 1597 október végén zajlott le. Erről Pecsevi Ibrahim történetírásában így olvashatunk: „.. .a hitetlenek is odajöttek táborukkal és Vác felső vonalán a Duna partján egy keskeny szorosban szálltak meg, a várat kiürítették és hitvány táboruk elé nagy árkot húztak...". Dóczy György váci kapitány a várat és várost kiürítette, a váci lakosságot a szentendrei szigetre, katonáit pedig a verőcei táborba vitette. A csata után, 1597. november 4-én a török tábor visszavonult, a váci várat is feladták és a szentendrei szigeten a két sereg vezetői tárgyalásokat folytattak. A törökök itt először tettek békeajánlatot a 15 éves háború megszüntetésére, de elutasítást nyertek. A török visszavonulása után a várat ismét megerősítették és a lakosságot a szigetről visszatelepítették. A váci lakosság visszaköltözéséről a törökkel is tárgyaltak. 1597 novemberében Eörsy Péter, a visszafoglalt Esztergom kapitánya a budai pasát kérte, hogy az elmenekült váciak hazaköltözhessenek. Ahmed pasa november 20-án kelt levelében ezt válaszolta : „... az váciak dolgát az mi illeti mi abban ellentartók nem vagyunk hogy haza ne szállanának... de minthogy három pasa és tíz szandzsák bég vagyon itt kiket a csatázástól meg nem tarthatunk, azoktól féltek szegények, hogy vagy önmagukban avagy gyermekeikben valami kár ne legyőn és mi is attól féltettük szegényeket, azért nem akartuk hazaszállítani, most mi azt akarnánk, hogy faluk, városok épülnének.. .".

10 A következő évben, 1598. május 20-án a törökök Vácot ismét megrohanták. De két budai magyar rab előre jelentette érkezésüket, mire a váci várat tüzérséggel jól megerősítették, s a támadó törökök teljesen megsemmisültek. 1598 októberében a török Buda ellen felvonuló német—magyar szövetséges csapatok Pálffy Miklósnak és Nádasdy Tamásnak a vezetése alatt ötezer lovassal és a lengyel Stadniczky vezetése alatt ezer kozákkal előbb Vác felé nyomultak, majd Vácnál a Dunán átkelve Buda alá érkeztek. Utánuk Mátyás főherceg parancsnoksága alatt: Vácon keresztül még 25 ezer fős német és magyar sereg vonult át. A török Buda ostromának feladása nyomán a következő évben (1599 nyarán és novemberében) Vác környékét a tatár segédcsapatok is pusztították. 1599 késő őszén Ibrahim pasa nagyvezér Budáról Esztergom elleni vonulása közben Vácot kiürítve találta s azt elfoglalta. A törökök ezúttal is csupán rövid ideig birtokolták Vácot, mert 1600 október havában Eörsy Péter Thurzó Györgynek írta, hogy a váci őrséggel és a saját hadinépével Buda alá vonult, Gutray István alatt a váciak szerencsés portyát csaptak.

11 A budai törökök ismételt sikeres támadása után 1602 szeptemberében a Buda 81