Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

nalak, maradi az egész. De Rózsa Gyula az egész kiállítást kritika alá vágta. A rendezőket vádolta. Majd az egész kiállítás képei között 3—4 emberét dicsérte meg csupán a sok alkotó közül. Eletem a tanúm Az én képeimről nem úgy nyilatkozott, hogy egyszerűek, hanem hogy túl színesek, ezeket a külföldiek szája ízéhez alkottam. (Most saját kifejezésem használom, nem az ő szavait.) Ezzel igen megsértett, mert ha valaki nem ismeri a galgamácsai nagyon színes népviselet különböző formáját — ami aztán falunként is változik —, az nem egy felkészült kritikus. Én születtem a galgamácsai népviseletben és máig is benne élek. És sohasem fogom más színűre festeni, mint amilyen valójában. Az élet kereke ami egyszer felül, másszor alul, nekem nemcsak a munkában, de a sikerekben is sok örömet hozott. Sikerek, 1973. Luca napján a Népművelési Intézet nívódíját kaptam. elismerések 1974-ben 25 perces rádiófelvételen szerepeltünk Béres János közreműködésével. Ebben az évben énekeltünk a hanglemezgyár megkeresésére egy 50 peces készülő lemezhez. A Televízió óvodás műsorában (Kip-kop, Szellőlány) a forgatókönyvem alapján szerepeltek a vácegresi óvodások Etelka lányommal. És e sor nem áll meg, mert a falu viseletét bemutató kiállításom volt ez év során a Szentendrei Galériában, mikor a Teátrum színpadán gyerek- és felnőttcsoportom műsort is adott. Ugyanez ismétlődött 1975-ben Debrecenben az Agrár Egyetemen, az Alföldi Nyomdában, Derecskén, Balmazújvároson. Képeim szerte az országban és külföldön is vannak, múzeumokban, Aszódon, Szentendrén, Kecskeméten és a Nemzeti Galériában. Rajzaim, bábuim, falum viselete és más emlékek az aszódi, szentendrei és a Néprajzi Múzeumban vannak. Nagy munka és nagy öröm a siker, szívesen szolgálok érte! Három könyv is kevés lenne beleírni, ami v^lem történt, vagy történik minden nap. Mostanában csempékre, tányérokra is festek és magam kiégetem. A témám amit csinálok, az régi, amit örököltem, amiben éltem és most már halálomig élni fogok ebben a kis Galga menti faluoan, Mácsán. 48