Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)
nyak, mert az újmenyecske imindig az első padhoz állt. Soriba, ahogyan férjhez mentek. Ha újabb jött, az a másikat hátrébb tolta, egészen, imíg a kórus alá ért. A kórus alatt már ki hova tudott, oda állt, nem számított. Mindenki tudta, hol a helye, hányadik padnál kell neki letérdelni, állni. Visszaemlékszem, ha egy-egy lány későn ment be a templomba, a térdelő menyecskéken úgy kellett neki átlépdelni, mert nem tudott másképpen előrejutni az oltár elé, ahol a lányok voltak, négy, öt, hat soriban. Nagykarácsony napján igen csöndes volt a falu. Minden ember a maga otthonában töltötte az ünnepeket. Nem volt vigadozás semmiféle formában. Nagy ünnep volt ez, dolgozni is csak annyit lehetett, amit éppen muszáj volt. Még diót sem volt szabad nekünk gyermekeknek törni! Pedig ez volt a karácsonyi csemege. Este korán elsötétedett a falu apró ablakainak sárga fénye. Szenteste mindenki éjjel 2 órakor, esetleg 3 órakor került ágyba, azért pótolták be az elmulasztott alvást. Nagykarácsonykor a fonóba sem mentek el a szüleink lánykorukban. Mi elmentünk, de csak csöndben töltöttük el az estét. T 5 . NÉVNAPOK Az ünnepek mellett a névnapokat is nyilvánosan, közösen, hangulatos formában tartották emlékezetben. Minden ünnepeltet énekkel, verssel, köszöntőkkel üdvözöltek. Egypár névnapi köszöntés máig is megmaradt, amely nevet több ember visel. Például Pál, Dorottya, Mátyás, József, Benedek, Sándor, György, Márk, Iván, Anna (a báljával), Mihály, Erzsébet, Katalin, Borbála, Luca, Miklós, András, István, János, Szilveszter stb. Ezekhez különböző hagyományok és események fűződnek. Katalin, András, Borbála és Luca azok a névnapok, amelyekhez jóslások kapcsolódtak a következő évre. István-bál Karácsony második napján van István napja. Ez aztán vidám és hangulatos nap. Ez nyitotta meg az advent arany hangulatának csöndjét. Hajnalok hajnalán csördültek az Istvánok egészségére a söntősi 330
