Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

a vihar, lecsendesült az izgalom, annál nagyobb kedvvel folytató­dott tovább a móka. Üj ötletek születtek, a szórakozási vágy vulkán­ként dolgozott. Maguk voltak a tervezők, a kivitelezők, maguk alakí­tottak saját szórakozásukra. Luca-napon rá lehetett mindent szegény Lucára fogni. Mindenképpen kötve volt a fiatalság. Akár hatósági­lag, akár szülői fegyelem által. A szülői tisztelet rendíthetetlen volt amire gondolni is gyönyörűség. De Lucakor ki lehetett lépni a hám­ból. Ha szóltak is érte, az csak formaság volt. Hiszen magukat lát­ták benne, ők is ünnepeltek annakidején, nekik sem volt oly közön­séges hétköznap, mint a többi. Luca-szék A fonóban Lucakor kezdték el a Luca székét készíteni. A Luca szé­ket csak kíváncsiságból készítettek mindig. Az öregek hiedelme úgy szólt, hogy igen is vannak boszorkák. Ha meg akarod látni, készíts Luca-széket, meglátod kik a faluban a boszorkák. Legénynek is kellett 308

Next

/
Oldalképek
Tartalom