Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

99. Zörög a kocsi, Pattog a Jancsi, Talán értem jönnek, Jaj édesanyám, szerelmes dajkám, De hamar elvisznek. Jaj a menyecske, Jaj, van keserve, Ha jaz ura verje, Jaj édesanyám, Mért szültél dajkám, Erre ja világra? Együtt: Hazaértünk vacsorára, Apró piros pogácsára, ijjújújújújú ... ! Fogadja őket a gazdasszony apróra vágott kenyérrel, majd újból tánc, csárdás, énekre 100. Káposzta, káposzta, téli, nyári káposzta, Édesanyám háza nálam nélkül de árva, Az van a káposzta csipkés levelére ráírva, Érted vagyok rózsám ilyen árva ja faluba. Ledüllött, ledüllött a szénaboglya teteje, Gólya madár sej, haj fészket rakott belőle, Gólya madár sej, haj szépen kelepel a háztetőn, Elhagyott, elhagyott engemet a szeretőm. Ezalatt a tánc alatt ellopták a menyasszonyt a vőlegénytől. Kiabál a vőlegény: — „Segítség, ellopták az arany bárányt, násznagyuram vasra vele!" Násznagy: Húzzátok deresre azt a csavargót, Vagy ha van pénze fizessen nagy adót! Láncra kötik a rablót. Rabló: Hány forint az ára az arany báránynak? A közepébe nézek a pénzeszaoskómnak ! Násznagy: Száz arany az ára, itt a maiikom, guberálja rája! Rabló : Itt van násznagy uram, ha ráfér a szemére, Ennyit ér előttem a menyasszony személye! Vőfény: Járjuk el a menyasszony táncot! Eladó a menyasszony, tíz pengő a menyasszony! Félkörbe állnak, a menyasszony középre, és a szélső kezdi a táncot. Megpördíti, átadja a következőnek. Ének: 101. Enyém a menyasszony, Senkinek nincs pénze, Akinek van pénze, Nyúljon a zsebébe! (ismételi többször) Százforint a menyasszony, eladó a menyasszony!