Vankóné Dudás Juli: Falum, Galgamácsa. Második, bővített kiadás (Studia Comitatensia 12. Szentendre, 1983)

A nagyszombati dal célzás volt a farsangi bálra. 80. Megönthetsz te húsvétra, Mert elvittél a bálba, Farsang három napjába, Kiforgattál a táncba. Kiforgattál a táncba, Csókot adtál a számra, Húsvétra meg is önthetsz, Pünkösdre el is vehetsz. A lakodalmak nagy része húsvét és pünkösd között, majd októberben volt. Hirdetőt íratni húsvét szombatján, délelőttjén mentek, és ősszel a búcsúkor három-négy hétre, inkább négyre volt a lakodalom. Szüleim mesélték, hogy húsvét vasárnapja szent volt, akkor sem Húsvét lehetett mulatni, duhajkodni, csak komolyan ünnepelni. A legények ekkor tervezték el a hétfői locsolást. Este az ablak alatt azzal heccelték a lányokat, hová bújjanak el holnap. Biztatták is őket: „Ne féljetek két-három vödör víztől, aki nem könyörögtet bennünket meg, azt nem is öntözzük annyira össze." Kértek a lányoktól rozmaringot a kalaphoz. Akinek szeretője volt, az még ki is aranyozta a rozmárig bokrétát és fel is tette neki. Egy bandában tíz-tizenkét legény járt, korosztály szerint. Négy-öt banda is jött. A kamaszok, gyerekek, délig is elcsámborogtak. 45. 143