Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)
támogatásával és neve alatt megjelenő lap gyakorlatilag már ekkor az MKP hivatalos lapja lett, amelyben az elvi cikkek döntő többségét Németh Sándor maga írta. 2. 1945 márciusának végén Horváth Ferenc bejelentette lemondását a Nemzeti Bizottság elnöki tisztéről. 61 Indoka: egy rágalmazás alapján őt a Nemzeti Parasztpárt kizárta soraiból, így a Nemzeti Bizottságnak sem lehet a tagja. Utódja április 18-án — e rendkívül fontos tisztségben — Németh Sándor az MKP helyi szervezetének titkára lett. 62 3. Cegléd város képviselő-testületének április 17-i ülésén az MKP nevében Németh Sándor jelentette be, hogy dr. Szaniszló János polgármester egészségi állapotára hivatkozással lemondott. Közölte egyidejűleg azt is, hogy ezzel Házi Árpád, a megye alispánja is egyetértett (ő előző nap volt Cegléden). 63 A közgyűlésen kirobbant vitából kitűnik azonban, hogy dr. Szaniszló Jánost a földreform végrehajtásának lassú üteme miatt marasztalták el. Hiába állt ki Szaniszló mellett a Kisgazdapárt, ragaszkodva személyéhez, mentegetve a tisztviselői kar távolmaradását: „Hogy a földreformmal kapcsolatban nem végzett aktív munkát, az nemcsak azért van, mert esetleg nem akart, azért is lehet, mert nemcsak az a dolga." Dr. Szaniszló János lemondását elfogadták, és nyugdíjazták. Utódja az MKP egyik alapító tagja, Szelepcsényi Imre lett, aki vasipari munkás volt, majd a helyi rendőrkapitányság vezetője lett. A polgármester lemondását és Szelepcsényi megválasztását Németh Sándor így summázta: „A mai idők nem engedik meg az időpazarlást. Szükséges a gyors, és ésszerű intézkedés." A városi képviselő-testületben a pártok szám szerint egyenlő arányban voltak képviselve, így összetételére inkább a társadalmi-foglalkozási megoszlás a jellemző. A 100 tagú képviselő-testületben 30 iparos, 17 közalkalmazott, 16 törpebirtokos, 13 önálló gazdálkodó, 10 kereskedő, 7 magántisztviselő, 2 pap, 2 tanító és 1—1 tag volt ügyvéd, orvos és háztartásbeli nő. 64 Az 1944. január 1-i 118 tagú képviselő-testületben 37 tag volt gazdálkodó, 13 iparos, 28 közalkalmazott, 14 ügyvéd, 7 orvos, 6 kereskedő, 4 földbirtokos. 65 összehasonlítva a két képviselő-testületet, kétségtelenül megállapítható a demokratizálódás folyamata, azonban Cegléd társadalmának valóságos megoszlását még ez az összetétel sem tükrözi hűen. 4. Szelepcsényi utóda a rendőrkapitányság élén Gosztonyi Pál, az MKP tagja lett, a politikai osztály vezetője Gyenes László szintén MKP-tag (1945. május 15-én). 66 A rendőrség létszámának 23%-a MKP-tag volt, 18%-a SZDPtag, 10%-a FKGP-tag, 14% NPP-tag és 32%-a pártonkívüli. A későbbi hónapokban az MKP-tagok száma a rendőrségen belül állandóan nőtt. 5. A földreform végrehajtásában, a tavaszi mezőgazdasági munkák elvégeztetésében a legnagyobb szerep a Kommunista Pártnak jutott, amely egyrészt a különböző népgyűléseken, másrészt az újságban, az utcákon megjelenő plakátjaival, személyes agitációval és nem utolsósorban vezető beosztású embereivel a földek megművelését sürgette, a munkájukat el nem végzőket internálással illetve földelvétellel fenyegette. A város közigazgatása — élén Szelepcsényi polgármesterrel — szigorú rendeleteket adott ki és rendszeresen ellenőrizte a munkások elszerződését, a tavaszi szántás-vetés ütemét. 67 Az elvégzett munka nehézségét jól érzékelteti, hogy a város határában ekkor naponta 15—18 rossz állapotban levő, üzemanyaghiánnyal küszködő traktor szántott — összes napi teljesítményük kb. 110 kh volt —, és a fogatok naponta 180—190 kh-t tudtak felszántani. 68 430