Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

kasits Árpád így értékelte a helyi Nemzeti Bizottságok jelentőségét: „A vidéki Nemzeti Bizottságok azok, akik munkájukkal, áldozatkészségükkel és felelősségvállalásukkal hatékonyan hozzájárultak ahhoz, hogy az ország a zűrzavaros, cseppfolyós állapotból több-kevesebb zökkenővel belekapcsolódott, átállítódott a békés polgári élet termelő munkájába. ... Egészem bizonyos — és ezt tényként kell leszögeznünk —, hogy a Nemzeti Bizottságok nélkül ez sokkal körülményesebb és nehezebb lett volna, ha egyáltalában sikerülhetett volna."

46 A levéltárban őrzött iratok között a Ceglédi Nemzeti Bizottság ülésének jegyzőkönyve január 7-i keltezésű. Ezen az ülésen részt vettek a 3 működő demokratikus párt küldöttei (20 fő pártonként) és a város polgármestere, dr. Szaniszló János. A jelenlevők közvetlen feladatukat az újjáépítés megszervezésében látták.

47 Néhány kiragadott idézet a hozzászólásokból: Pintér Miklós SZDPvezető: „A Nemzeti Bizottságra az a feladat hárul, hogy ezt a várost újjáépítse és átvezesse a nehéz időkön." Zsadon Miklós (MKP-tag, 1919-es direktóriumi vezető) — „a munkásoknak joguk van ahhoz a munkabérhez, ami nekik nyugodt megélhetést biztosít". Cseh János MKP-titkár a pártok közötti szoros együttműködésre hívott fel az újjáépítés érdekében. Csala István az FKGP részéről hangsúlyozta, hogy nekik is van programjuk az újjáépítésre. Szelepcsényi Imre az MKP részéről felvetette a város vezetőivel szembeni bizalmatlansági indítvány kivizsgálását. Még ugyanezen az ülésen MKP-javaslatra szűkebb körű, 12 tagból álló ún. Nemzeti Tanácsot alakítottak, melynek feladata a mindennapi feladatok intézése volt. Tagjai a pártok vezetői és legaktívabb tagjai voltak. (MKP: Cseh János, Szelepcsényi Imre, Latóczky Ferenc, Szűcs Sándor, SZDP: Pintér Miklós, Csala László, Lévai József, Kardos Pál, FKGP: Kukla Benő, Váróczi Mihály, Csala István, Nyiri Béla.) A Ceglédi Nemzeti Bizottság 1945. január 29-én alakult újjá, amikor tagjaikat kiegészítették az időközben megalakult Polgári Demokrata Párt és a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel.

48 Az ülésen Cseh János köszöntötte az új prátokat és az új tagokat, hangsúlyozva: „Mniden párt előtt a közös bajok leküzdése lebegjen célként. Kicsinyes szempontok, személyes és osztálykérdések ne gátoljanak ebben." A Nemzeti Bizottság elnöknek a Nemzeti Parasztpárt képviselőjét, Horváth Ferencet választotta. A Nemzeti Bizottság fő feladata a demokratikus közigazgatás helyi hatalmi szervének, a képviselő-testületnek a létrehozása volt. A Városi Tanács január 21-re szerette volna összehívni, de a Nemzeti Bizottság ülésén a pártok közötti véleménykülönbségek következtében ez elhúzódott. Az 1945. január 29-i ülésen azonban határozatot hoztak a képviselő-testület összetételére: az 5 párt egyenként 16 képviselőt küld (az FKGP ezzel nem értett egyet, mert ők a párttagok létszáma alapján kívántak differenciálni) 1—1 képviselőt a 4 egyház, 12-t a szakszervezetek, 2^t a Gazdasági Egyesület és 1—1 tagot az Ipartestület és a Kereskedelmi Egyesület.

49 A városi képviselő-testület ennek megfelelően február 4-én ült össze először. Ezen a polgármester köszöntötte az új összetételű testületet, figyelmeztetve is őket: „Kötelezettséget jelent a képviselő-testületi tagság, országot, várost kell építeni úgyszólván a semmiből." Csala István az FKGP vezetője mondta: „Személyeskedés, pártoskodás nélkül kell a munkához fognunk, a legfontosabb most a nép megélhetése. Tehát a kenyér kérdésről kell tárgyalnunk." Horváth Ferenc, a Nemzeti Bizottság elnöke: „A legelső rendű feladat a tavaszi munkák elvégzése, végezze ezt mindenki, mert különben a nép éhezni fog."

50 A Nemzeti Bizottság, a képviselő-testület, a demokratikus pártszervezetek mellett egyre-másra alakultak a különleges feladatokra, a különböző népi bizott-