Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 3. Társadalmi és politikai harcok, irányzatok a XX. század elejéig (Reznák Erzsébet)

JEGYZETEK 1 Berzevizci I. 1922. 144. 2 A vezetőség dolgát az állami hatóság, a szolgabírói hivatal is nehezítette, megrögzött gyanúsításaival. 1853-ban pl. forradalmi iratok be nem szolgáltatásáért az egész elöljáróságot ügyetlennek, rosszakarónak, figyelmetlennek bélyegezte. Ezt a megaláztatást a városi tanács is megsokallta és lemondott egyhangúlag. E korszak polgármesterei körül említsük meg Kránitz Ferencet, ki a Szőkehalmi Gazdaképző Intézet igazgatója volt 1847—52-ig, az iskola megszűntéig. 3 PML. V. 73-a (továbbiakban: CV. Kgy. jkv.) 1852. június 7. 4 Czeglédi Hírlap 1905. július 10. Dobos János: Király-járás Czegléden. 5 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1857. március 27. 6 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1861. február 14. 7 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1861. február 21. 8 Közlöny 1849. június 24. Magyar A. 1979. 5. sz. melléklet. A kézirat részletesen tárgyalja Bobory életét és tevékenységét. 9 Bobory Károly elleni vád és ítélet ismertetése. Pesti Napló 1853. április 3. Magyar A. 1979. 8. sz. melléklet. A szervezkedés Mazzini olaszországi mozgalmának példájára az „Évszaki rendszer" alapján történt, melyben az egyes konspirációs egységek a hónap, hét, nap, óra, perc elnevezéseket kapták. Az így felépült bonyolult és nehézkes szervezetben az összeköttetést futár biztosította. 10 Budapesti Hírlap 1853. február 12. Magyar A. 1979. 9. sz. melléklet. A többi ceglédi ítélete is itt olvasható. 11 PML. V. 42-c 8/1854. Cmv. tan. ir. Lázár Karolin bizonyítványa. 12 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1860. augusztus 17. 13 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1860. december 5. 14 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1861. január 13. 15 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1861. január 13. 16 Képviselőházi — jegyzőkönyv 1865—1868. IV. kötet 371—374. A kérvényi bizottság előterjesztése. 17 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1868. december 15. 18 Magyar A. 1979. 19. sz. melléklet. 19 Kossuth Bobory Károlynak. Kossuth VIII. 1900. 264. (A levél eredetijét 1. CKMA.) 20 Képviselőház — napló 1872—1875. XI. kötet 125. Bobory hozzászólása az egyes képviselők összeférhetetlenségéről szóló törvényjavaslathoz. 21 Képviselőházi — napló 1872—1875. XVII. kötet 139. Bobory interpellációja a honvédelmi miniszterhez. 22 PML. V. 73-b Cv. Pm. ir. 788/1870. Kérvény a képviselőházhoz. 23 Táncsics Mihály: Czeglédi levelek. (Megjelent a CF. 2. számaként is.) Táncsics 1957. 23—27. „Magyar és nem magyar azaz ellenség." Nyílt levél Táncsics Mihályhoz. 28—31. Táncsics e tervei nem Cegléden alakultak ki, már 1848 előtti munkáiban megtaláljuk azokat. 24 Táncsics 1878. 523. 25 Táncsics 1878. 534. 26 Földváry 1896. 14. 27 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1883. július 1. 28 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1883. július 16. 29 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1883. augusztus 8. 30 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1883. október 8. 31 Czegléd, 1883. szept. 9. 1883, a Tiszaeszlári vérvádper éve mozgósította az antiszemitizmus híveit. A per, Solymosi Eszter titokzatos eltűnte rövid ideig Magyarországra fordította szinte egész Európa figyelmét, de idehaza is ürügyet adott a zsidóellenes kirohanásokra. Cegléden sem múlt el visszhang nélkül: A főispán — tekintettel Verhovay személyének befolyására — jobbnak látta a ceglédi helyőrséget megerősíteni. 32 Kubinszky 1976. 52—53. 33 Hanák 1962. 225. Történelmi Szemle 1962. 2. sz. 34 PML. V. 73-a Cv. Kgy. jkv. 1848. jún. — 1850. jan. 5. 1850-ben 12 alkalommal kértek letelepedési engedélyt a kiskereskedelemmel foglalkozó zsidók. 35 Kolofont szerk. 1931. 293. 36 Czeglédi Űjság 1885. márc. 9. 37 V. 73-1 2824/1887. vádhatározat Cv. pm. ir. A vádhatározat részletes leírást ad a 285