Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 1. Ceglédiek az 1848–49-es polgári forradalomban és szabadságharcban (Máté Bertalan)

A levél egyúttal meghagyta, hogy a vállalt kötelességnek három héten belül tegyenek eleget. Hogy ez megtörtént, arra bizonyíték a jóval később keít követelés, amelyet a ceglédi „ ... több csizmadia mesterek, összesen 45-en ..." írtak alá és benne munkabérük utólagos kifizetését szorgalmazták.

83 A fentiek ismeretében még inkább érthető és megérthető a jóval korábban írt és a Marczius Tizenötödike hasábjain megjelent olvasói levél, amely a honvédsereg tiszti és legénységi állományának ruházatával kapcsolatosan íródott.

84 A cikk elmarasztalta a tiszti „cifra nyomorúságot" és azt sürgette, hogy „... magát a sereget pedig lássátok el valamivel szaporábban bakkancscsal és nadrággal, és valamivel lassabban atilákkal... s nyomban utána fegyvert a kezébe...". A még a nyár derekán megfogalmazott tény sajnos aktuális maradt és végigkísérte a szabadságharcot. A sok tényező összetevőjéből származó akadályok csak nehezítették, de nem szüntették meg a honvédelem ügye iránti lelkesedést. 1849 márciusában újabb 75 főt állított ki a város, majd az 1827—1830 között születettek közül májusban 481 személyt adott.

85 A katonák mellett egyéb támogatásra is szükség volt. Kossuth április elején Gödöllőről tízezer forintot küldött Ceglédre, hogy azon élelmiszereket szerezzenek be.

86 Ezen az összegen zabot, szalonnát, kenyeret vásároltak és azokat a Gödöllőre, Gyöngyösre, Vácra, Pásztora, Pécelre és Felvidékre fuvarozták a helyi és a berceli szekerek. Az áremelkedések súlyosbították a helyzetet. A Honvédelmi Bizottmány meghatározta a mezőgazdasági termékek felvásárlási árát, ám azt tavasszal a piaci árak 20—30%-kal is meghaladták.

87 A hadsereg élelmezéséhez hozzájáruló ceglédiek 1849. április második felében — közülük sokan több alkalommal — kenyeret is adományoztak. A fejenként ajándékozott mennyiség igen tág határok — 10—130 font — között mozgott.

88 CEGLÉD A CSÁSZÁRI CSAPATOK MEGSZÁLLÁSA ALATT 1848 őszének végétől a város újra a „hadak országútjára" került. A Pestről elvonuló kormány biztosítására Perczeit jelölték ki.

89 Katonái január 24-én Szolnok és Abony táján éjszakáztak. Ezeknek a napoknak az eseményeivel kapcsolatosan számos emléket őrzött meg a helyi néphagyomány.

90 A sikeres ütközet után a hadi helyzet hamarosan megfordult, hisz a ceglédi— bedéi csata után néhány napig a Kecskemétről előnyomuló Jellacic dandára táborozott Cegléden, majd márciusban Windischgräetz hadserege és újra Jellacic.

9i A császári hadsereg követelései kifogyhatatlanok voltak.

92 (Pl. kenyér- és zabszállítás, 600 akó bor azonnali kiadása, azonnali előfogat-állítás stb.) Kielégítésükre a városházán ügyeletet kellett tartani.

93 Az anyagi követelések mellett, velük egyidejűleg a politikai terror is erősödött. A királyi biztos az alábbiakat írta Ceglédre : „... Hol a honvédelmi név alatt ösméretes pártütő Kormány rendelkezéseinek leg kissebb (sic!) nyoma mutatkozand fő feladása leend tiszt viselő Uraknak, azok sikerét hathatosán gá206