Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 8. A város a második világháború alatt, felszabadulás (Pataki Ferenc)

8. A VAROS A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ ALATT, FELSZABADULÁS A HÁBORÚ KÜSZÖBÉN 1938. év elején a hitleri Németország Ausztria felé erősödő étvágya és a nyugati hatalmak tehetetlen engedékenysége mozgásba hozta a hazai fasiszta szervezeteket. Cegléden február 9-én a városháza közgyűlési termében a helyi MOVE rendezésében bolsevistaeUenes nagygyűlést tartottak. Ez és a hónap vé­gén rendezett hasonló gyűlés annyira „sikerült", hogy a következő összejöve­telt már a rendőrség betiltotta, A miértre az egyik helyi újság választ ad: „ ... bolsevista-ellenes előadás cégére alatt nemzeti szocialista propaganda megindí­tását hisszük.. .*** Hamarosan a legális szervezkedés is megindult. Az 1980-ban lebontott Vigadóban, 1938. február utolsó napjaiban nyilasgyűlést tartottak, hol maga Szálasi Ferenc is megjelent. A közel 25—30 főnyi résztvevőt a rendőrség bekísérte, s kihallgatás után 5—25 pengőig terjedő pénzbüntetésre, vagy 1— о napi elzárásra ítélte. Szálasi Ferencet is megbüntették. 2 Ausztria megszállása az uralkodó osztály egy részét megriasztotta, nem ok nélkül tartották a további német terjeszkedéstől, a magyar politikai és gazdasági élet alárendelésétől. Ilyen megrebbenés Cegléden is tapasztalható volt. A város józanabb polgárai — bár tudták, hogy a revízió megvalósítása csak német segít­séggel lehetséges — nem voltak németbarátok. Ellentmondásosan, különféle fenntartásokkal, sokszor hamis illúziókkal — revíziós és szovjetellenes célok ér­dekében — azonban mindig kiszolgálták a kormányok németbarát politikáját. Ilyen inémetelleniesnek szánt, valójában a háborús célokat támogató megmoz­dulás volt a májusi pesti felvonulás. Dr. Sárkány Gyula polgármester vezetésé­vel száztagú küldöttség kereste fel Darányi Kálmán miniszterelnököt, s Ceg­léd város lakossága nevében elmondták, hogy a kormány politikájával telje­sen egyetértenek és a legnagyobb bizalommal vannak a kormány mögött. 3 Ott csak kevesen tudták, hogy a miniszterelnök köszönő szavai s a győri program 4 célkitűzéseire utalás: a gyors fegyverkezés megindulását és a német szövetség megerősítését szolgálta. Az egyre sűrűsödő légoltalmi gyakorlatok, az óvóhelyek építése, a szapo­rodó katonai behívások, a Kossuth-szobor előtti revíziós tömeggyűlés — melyen közel 5000 ember követelte a Felvidék visszacsatolását — különböző társadalmi egyesületek gyűjtései: mind a háborús izgalmakat hozták a város lakóira. A hi­vatalos hatóságokat kivéve a város lakosainak nagy többsége óvakodott a szélső­jobboldali megmozdulásoktól. 1939 januárjában, az Egyenlőségi-körben megren­dezett „rongyosok" (különítményesek) vacsoráján mondott ünnepi beszédében maga a polgármester fájlalta, hogy Cegléd társadalma hiányzott ominan. A kora­beli újság beszámolt, hogy csak a bajtársi szövetségek és a nyilasok vettek részt

Next

/
Oldalképek
Tartalom