Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

IV. A kapitalizmus kora - 4. A ceglédi földmunkásmozgalom története (Farkas József)

4. A CEGLÉDI FÖLDMUNKÄSMOZGALOM TÖRTÉNETE A MOZGALOM KIBONTAKOZÁSÁNAK ÉVEI A nemzetközi szociáldemokrata mozgalom sajátos változatát jelentette az un. agrárszocialista mozgalom, mely éppen magyarországi megnyilvánulásaival hívta fel magára a figyelmet. Engels már az 1894-es hódmezővásárhelyi eseményekre felfigyelt és méltatta jelentőségét. A Népszava fennállásának 25. évfordulója alkalmából érkezett üdvözletek is kiemelték a hazai agrárszocialista mozgalom nemzetközi jelentőségét. Kautsky, a német párt akkor már legtekintélyesebb vezetője így írt: „Magyarország földműves munkásságáról meg éppenséggel 'kijelenthetem, hogy Európa mezőgazdasági munkásságának élén haladnak.

1 A belga szocialista Vandervelde pedig azt írta a magyarországi szociáldemokratáknak: „Mozgalmukat, különösen a földmíves munkások mozgalmát, mely más országoknak mintaképül szolgálhat, a legnagyobb érdeklődéssel kísérjük."

2 Kautsky és Vandervelde egyben a II. Internacionálé vezéregyéniségei is voltak. Értékelésük kifejezi, hogy a magyarországi földmunkás- és szegényparaszt-mozgalmak a hasonló európai mozgalmak élvonalába kerültek. Ez a mozzanat .azért is érdemel kiemelést, mert Nyugat-Európában komoly gondot jelentett a szociáldemokraták számára ia parasztság megnyerése. Köztudomású, hogy az agrárszocialista mozgalmak központja a később Viharsarok néven emlegetett része volt az országnak, de igen jelentős szerepet játszott Cegléd városa is. Nem utolsósorban azért, mert 1897-ben két jelentós kongresszus színhelye volt a város. Itt született és jelentős szerepet vállalt a helyi mozgalom fellendítésében a földmunkásmozgalmak egyik legkiemelkedőbb egyénisége, Várkonyi István. Növeli a helyi mozgalom jelentőségét, hogy a földmunkások mozgalma számottevő ipari munkásság hiányában is meg tudort erősödni, bizonyára azért is, mert egy olyan tehetséges vezéregyénisége volt, mint Urban Pál. Noha egész tevékenységét Cegléden fejtette ki, neve ismertté lett az egész országban. A ceglédi mozgalom jelentőségét és szerepét történetírásunk korán felismerte. A témának már jelentős irodalma van. Elsősorban Nagy Dezsőt kell megemlíteni, aki a téma feldolgozását már lényegében elvégezte. Nem feledkezhetünk meg azokról a lelkes helytörténészekről sem, akik már régebben felfigyeltek a téma fontosságára, ápolták a város haladó hagyományait, kutatásaikkal segítették a teljesebb kép kialakítását. (Pataki Ferenc, Hídvégi Lajos, Zoltán Zoltán.) E fejezet döntően Nagy Dezső eddigi feldolgozásaira támaszkodik.

3 A ceglédi szocialista szervezkedés kibontakozását segítették a város 48-as hagyományai, Táncsics ceglédi tartózkodása {1876—1877). Cegléd egyike volt azoknak a vidéki városoknak, ahol legkorábban vert