Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

A város megismerésének története (Ikvai Nándor)

tőségét mutatja be. Ugyanennek a kötetnek a második része először foglalta össze a város és környéke régészeti leleteit. A megelőző kiállítások, kutatások és közlemények részbeni összegezését, részbeni kiegészítését folytatja a Cegléd 1918—19-ben című kötet (CF. 18—19.), amely kiváló kézikönyve lett a korszaknak. Az állandó kiállítás vezetője (Ceglédi Évszázadok, CF. 20.) a múzeumban látható „tárgyi monográfia" részletesebb kifejtését, irodalmában való jobb eligazodást szolgálja, várostörténeti kézikönyv gyanánt. A múzeum kiadványsorozatának eddigi utolsó kötete (CF. 21.) a szomszédos Abony történeti, művészeti emlékeinek bemutatására vállalkozik. Felsorolást mellőzve, nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a jelentős eredményt, amit a múzeum előadásai jelentenek. Minden jelentősebb időszaki kiállításhoz, kiadványhoz előadás, néha előadássorozat csatlakozott. A város egész története, eseményeinek egy-egy jelentős fejezete elevenedett már meg (a kutatás első összefoglalása, avagy éppen a megjelent tanulmány értelmezéseként) a múzeum termeiben. A megyei múzeumok évkönyvsorozata is több téma önálló feldolgozását adta közre, amelynek a városi helytörténeti kutatás nagy hasznát veszi. A Studia Comitatensia címen megjelenő, jelen munkánkat is e sorozatban közlő évkönyv 1. számában Topái Judit: „Árpád-kori temető és templom Cegléd-Madarászhalmon" című ásatási beszámolója példája annak, hogy mit rejthetnek a város határában feltáratlan, nagyszámú templomos helyek. Ugyanebben a kötetben Ikvai Nándor a ceglédi tv-torony alapozásakor 1964-ben előkerült vaseszközleletet mutatja be, amely jelentős dokumentuma egyben a magyar agrárfejlődésnek is, a maga közel 50 darabjával. A már idézett, Sz. Bányai Irén által írt Braun Soma-tanulmány is ugyanebben a kötetben jelent meg. A 2. kötet Szilágyi Miklós feldolgozásában a ceglédi kisvizek halászatának néprajzát rögzíti. Ugyanő emlékezik meg Sárkány Józsefről, a múzeum alapítójáról is. A sorozat 7. kötete Balanyi Béla tollából „A három város és a II. Rákóczi Ferenc szabadságharca" cikket közli, benne sok ceglédi vonatkozás található. Utolsóként, a 8. kötetben találunk ceglédi vonatkozást, nevezetesen Máté Bertalan történész a „Mezőgazdasági munkáslakás-építkezés Cegléden a XX. század elején" с munkája figyelemre méltó közlemény. A helytörténeti érdeklődés hívta életre a Városi Tanács 1970-ben indult kiadványsorozatát. Népszerűségét jelzi, hogy aligha kapható már a megjelent példányokból. Elsőként Szabó Alfréd—Szilágyi Miklós: „Cegléd a fejlődés útján" (1971) című kiadvány jelent meg, amely áttekintette a felszabadulás utáni 3 évtized legfontosabb eredményeit, a városiasodás útját. Ugyanezt a feladatot látja el, de képekben sorakoztatva fel az eredményeket az 19724эеп megjelent „Ceglédi Képek" című kiadvány. 1977-ben (Sárkány József hasonló témájú feldolgozásának folytatásaként) jelent meg Pataki Ferenc: „Ceglédi emlékhelyek" című összeállítása, amelyben számba veszi a város összes emléktábláját, műemlékét és a képek mellé rövid értelmezést fűz. A következő, tudományos igényességgel készült kötetben Máté Bertalan a város munkás- és parasztmozgalmainak eddigi eredményeit tekinti át és értelmezi (1979). Az utolsó kötet a helyismeret jellegzetes ceglédi hagyományait követve Hídvégi Lajos tanárnak, az utóbbi évtizedekben a Ceglédi Hírlapban közreadott rövid helytörténeti tárcáiból ad közre válogatást „Ceglédi históriák" címmel (1980). Végigolvasva ezt a rövid összegzést és felsorolást, egyszerre érezzük soknak és kevésnek a város történetének megismerése eredményeit. Sokféle és