Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

Irodalom (Összeállította: Ikvai Nándor)

Müller, R. 1975. Die Datierung der mittelalterlichen Eisengerätfunde in Ungarn. (Beiträge zur Entwicklung der Agrotechnik des mittelalterlichen Ungarns). Acta Arch. Hung. 27. 1—2. 59—102. — 1898. Az ó-budai apácák 1584-iki utasítása czeglédi tiszttartójuk részére. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle V. Budapest. Nagy D., 1958. Kékfestés és kékfestőminták. CF. 6. Cegléd. Nagy D., 1959. A Tanácshatalom története Cegléden. CF. 7. Cegléd. Nagy D., 1960. Cegléd bibliográfiája. CF. 9. Budapest. Nagy D., 1960. A ceglédi földmunkásmozgalom története 1919-ig. CF. 10. Budapest. Nagy D., 1969. Urbán Pál (1855—1942). Párttörténeti Közlemények XV. 4. 124—144. Nagy D., 1972. Adatok a ceglédi munkásmozgalom történehéz 1919—1944 között. Magyar Munkásmozgalmi Múzeum Évkönyve. Budapest, 141—191. Nagy L., 1931. Állami Kossuth Reálgimnázium. (In: Cegléd.) Budapest, 226—227. Nagy L., 1931. Állami polgári fiúiskola. (In: Cegléd.) Budapest, 227—228. Nagy L., 1931. Állami polgári leányiskola. (In: Cegléd.) Budapest, 228—229. Nagy L., 1931. Izraelita elemi iskola története. (In: Cegléd.) Budapest, 232—233. Nagy L., 1933. Amit a Körösi határ mesél... Nagykőrös. Nóvák L., 1975. A szőlő Albertirsa és Pilis hagyományos telekrendszerében és üzemszervezetében. SC 3. Szentendre. Nóvák L., 1977. Gyoma településnéprajzi viszonyai és hagyományos paraszti gazdálkodása. (In: Gyomai tanulmányok ...) Gyoma. Nóvák L., 1978. Nagykőrös mezővárosi fejlődése és településrendszere a XVII—

XIX. században. (In: Acta — A nagykőrösi Arany János Múzeum Közleményei I.) Nagykőrös. Nóvák L., 1979. Pest-Pilis-Solt vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a XVIII. században. (In: Bács-Kiskun megye múltjából II.) Kecskemét. Nóvák L., 1979/b. Nagykőrös mezőváros önrendelkezése, az 1747. és az 1817. évi statútumok. SC. 7. Szentendre. Oppel J., 1908. Cegléd a török alatt. (In: A Ceglédi M. kir. Állami Főgimnázium Értesítője az 1907—1908. iskolai évről. Szerk.: Ries Ferenc. 9. évf.) Cegléd. Oppel J., 1931. Cegléd múltja. (In: Cegléd.) Budapest, 9—99. Oppel J., 1939. A parasztlázadás előjátéka Cegléden, 1509-ben. Cegléd. Ortvay T., 1891. Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején. A pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve I. Budapest. Pais D., 1914. Magyar nyelv. 68—72. Patay P., 1938. Korai bronzkori kultúrák Magyarországon. Dissertationes Pannonicae Ser. II. No. 13. Budapest, 103. 13+14 t. Patay P., 1961. A bodrogkeresztúri kultúra temetői. Régészeti Füzetek Ser. II. No. 13. Budapest, 104. 36 t, 19 térkép. Patay P., 1961/a. Az alsótelekesi vaskori temető. Folia Arch. XIII. 27—48. Patay P., 1979. A Tiszavalk-tetesi rézkori temető és telep. II. A telep. Folia Arch. XXX. 27—50. Pataki F., 1965. Front a város körül. CF. 14. Cegléd. Pataki F., 1967. Küzdelem a földért. Cegléd (Kézirat PmL NKO). Pataki F., 1969. A ceglédi vörös munkászászlóalj története. (In: Cegléd 1918—19-ben. Szerk.: I. Sándor Ildikó.) CF. 18—19. Cegléd, 59—92. Pataki F., 1977. Ceglédi emlékhelyek. Cegléd. Pataki F., 1978. Gyár a város szélén. Cegléd. Patek, E. 1968. Die Urnenfelderkultur in Transdanubien. Archaelogia Hungarica XLIV. 173. 140 t. Pálóczi Horváth A., 1973. A magyarországi kunok régészeti kutatásának helyzete. Folia Arch. XXIV. Pálóczi Horváth A., 1974. A kunok megtelepedése Magyarországon. Archeológiai Értesítő, 101. 2. Párducz M., 1931. A nagy magyar Alföld római kori leletei. Dolgozatok, VII. Szeged, 74—186. Párducz M., 1940. Bronz-, szkíta-, La Téne- és germánkori temető HódmezővásárhelyKishomokon. Dolgozatok, XVI. Szeged, 79—94. Párducz M., 1941. A szarmatakor emlékei Magyarországon I. Arohaeológia Hungarica XXV. Budapest, 75. 32 t Párducz M., 1965. Graves from the Scythian Age at Ártánd (County Hajdú-Bihar). Acta Arch. Hung. XVII. 137—231. Párducz M., 1967. Cegléd környékének régészeti emlékei. CF. 16—17. Cegléd, 93—142. 569