Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

Köszöntő

Joggal kérdezheti, akit gondolkodóba ejt az események ilyen találkozása: véletlen-e, hogy két magyar tűz a ceglédi piactéren kapott lángot? Mit jelenthet tehát Cegléd? A forradalmi múltat, melyet lakosságunk, intézményeink hűen őriznek, melynek fénylő csillagai voltak Dózsa és Kossuth katonái. De itt bontott zászlót 1897-ben a magyar agrárszocialista mozgalom legradikálisabb irányzata, a Várkonyi István vezette Független Szocialista Párt. 1919-ben az országos eseményekre elsők között reagált Cegléd népe. 1946 januárjában pedig, amikor a demokratikus földreform vívmányai veszélybe kerültek, ceglédi újgazdák tüntető menetben vonultak a fővárosba, elsőként hirdetve a jelszót: „Földet vissza nem adunk!" Mit jelenthet Cegléd? Hisszük, hogy ezt jelenti: a forradalmak vállalását! Mi úgy gondolkodunk, hogy ehhez nem elég csak az emlékezés, a szobor és a fényes ünnep. A vállalás tetteket jelent. Más ez a város, mint a régi volt, s naponta változik. Ezt is szeretnénk megmutatni mindazoknak, akik múltunkat és jelenünket ismerni akarják. Köszöntjük az olvasót! Cegléd, 1982. január havában .. KOVÁCS KAROLY tanácselnök