Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
Irodalom (Összeállította: Ikvai Nándor)
Horváth IL, 1981. A Galga-mente történetének írott forrásai 1526—1686. Múzeumi Füzetek. Aszód. Horváth L.—Kéve A.—Pátkai I., 1958. Madarak. Budapest. Horváth M., 1865. Magyarország függetlenségi harcának története 1848 és 1849-ben. I—III. Genf. Hornyik J., 1861. Kecskemét város története oklevéltárral. II. Kecskemét. Höllrigl J., 1930. Árpád-kori kerámiák. Arch. Ért. 142—170. Hunya I.—Farkas O.—Tolnai I. (szerk.), 1960. A magyar földmunkásság életéről, harcairól. Budapest. Hunyadi I., 1944. Kelták a Kárpát-medencében. Dissertationes Pannonicae Ser. II. No. 18. Budapest, 153. 44 kép, 3 térkép. Hunyady F., 1931. Cegléd története napjainkig. (In: Cegléd.) Budapest, 133—165. Hübner E., 1900. Czeglédi régiségekről. Arch. Ért. 20. 77—78. Hübner E., 1900. A czeglédi római katolikus egyház története. Czegléd. Hübner E., 1902. őskori régiségekről Czegléden. Arch. Ért. 22. 401—402. Hübner E., 1910. Czegléd történelmi és jelenkori ismertetése. (In: Borowszky, Pest... vármegye I.) Budapest, 359—383. Hübner E., 1955. Jobbágyzendülések Cegléden a XVIII. században. Ceglédi Élet, Cegléd. 34—39. Ikvai N., 1963. Jelentése MNM Adattára VII. 175/1963. CKMA. 150—67. (Anyag a CKMA-ban leltározatlan.) Ikvai N., 1972. Ceglédi évszázadok. CF. 20. Cegléd. Ikvai N., 1972. A ceglédi vaseszközlelet. SC. 1. Szentendre, 135—166. Ikvai N.—Kürti В., 1967. Az ötvenéves ceglédi múzeum története és a Kossuth-kultusz. CF. 16—17. Cegléd, 5—92. Iványi I., 1895. Bács-Bodrog vármegye földrajzi és történelmi helynévtára Ц. Szabadka. Jóbai J., 1930. Ceglédi kalauz Cegléd. Jókai M., 1868. Egy dal keletkezésének története. In: Áldor—Ormodi: Kossuth-album. Pest, 102—105. Józsa A.—Kemenczei T., 1964. Bronzkori halmazleletek. JAMÉ VI— VII. Pécs, 19—44. Juhász Á., 1969. A Duna—Tisza köze mélységi magmás és metamorf képződményei. Földtani Közlöny 4. 320—336. Kalicz N., 1968. Die Frühbronzezeit in Nordost-Ungarn. Archaeologia Hungarica XLV. Budapest, 202. 130 t. Kalicz N., 1970. Agyagistenek. A neolitikum és a rézkor emlékei Magyarországon. Budapest, 78. 47 + 73 kép. Kalicz N.—Makkay J., 1977. Die Linienbandkeramik in der Grossen Ungarischen Tiefebene. Studia Archaeologica VII. Budapest, 385. 189 t. Kalmár J.—Fejős I., 1957. A ceglédi Kossuth Múzeum emlékkiállításának vezetője. Cegléd. Katsányi S.—Nagy D., 1960. A ceglédi könyvtárügy története. Magyar Könyvszemle 76. 402—427. Karácsonyi J., 1924. Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. II. Budapest. Káldy Nagy Gy., 1959. A dzsizje defterek és a tahrir defterek népességstatisztikai forrásértéke. Történeti Statisztikai Közlemények III. 1—2. Budapest. Káldy Nagy Gy., 1968. Statisztikai adatok a török hódoltsági terület nyugat felé irányuló áruforgalmáról 1560—1564-ben. Történeti Statisztikai Közlemények XI. 1. Káldy Nagy, Gy. 1971. Kanuni devri Budin tahrir defteri (1546—1562). Ankara Üniversitesi Dil ve Trih-Cografya Fakültesi Yayinlari. 177. Ankara. Káldy Nagy Gy., 1977. A budai szandzsák 1559. évi összeírása. In: Pest megye múltjából 3. Budapest. Kemenczei T., 1966. Koravaskori bronz raktárleletek a miskolci múzeumban. HÓMÉ VI. 49—72. Kemenczei T., 1968. Adatok a Kárpát-medencei halomsíros kultúra vándorlásának kérdéséhez. Arch. Ért. 96. 159—187. Kemenczei. T. 1974. Zur Deutung der Depotfunde von Aranyos. Folia Arch. XXV. 49—70. Kemenczi, T. 1977. Hallstattzeitliche Funde aus der Donaukniegegend. Folia Arc. XXVIII. 67—87. — 1874. Képviselőház — napló 1872—11875. Az 1872—1875-ik évben tartott országgyűlés képviselőházának nyomtatványai. Képviselőház — irományok. Buda,
