Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 6. Cegléd szerepe hazánk településrendszerében (Tóth József)

dósű, olyan területet kapcsol a Központi Körzethez, amelynek sajátoseágai, strukturális jellegzetességei lényegesen eltérnék ia Központi Körzet magterületén tapasztalbatóaktól, viszont hasonlóak a szomszédos területekéhez. Ez a probléma a területileg differenciált fejlesztésiben a jövőben is komoly gondok forrása lehet. Az előzőekben felvázolt területi-funkcionális összefüggésrendszerben Cegléd helyzete sajátos. Ez egyrészt azlt jelenti, hogy miután távol van a fővárostól, nem sugárzik ki rá olyan erősen annak fejlődési dinamizmusa, másrészt viszont — éppen, mert a megyének a fővárostól távolabb eső részében helyezkedik el — ennek a messze az Alföldre nyúló megyerésznek a természetes központja, Budapesttől nagyrészt független fejlődési energiái vannak, ebben a megyerészben önálló vonzáskörzetet is tud kialakítani. Erire iá vonzáskörzetre ugyan rávetül Budapest magasabb szintű, sok esetben nagyobb intenzitású hatása, azon belül azonban Cegléd több funkciója a környező települések népessége számára is megfelelő szintű ellátást biztosít. 1. CEGLÉD FEJLETTSÉGE, HIERARCHIASZINTJE ÉS VONZÁSKÖRZETE Egy város fejlettségét több megközelítésből vizsgálhatjuk. Ezek rendező elve a funkcionális struktúra, a saját és vonzáskörzeti lakosság ellátottsági szintje, a központok hierarchiájában elfoglalt hely, a vonzáskörzet nagysága és intenzitási övezeteinek kiterjedtsége lehet. A Ceglédre vonatkozó vagy arra (is) vonatkoztatható vizsgálatok eredményei alapján összegzésképp an az állapítható meg, hogy a város az egyik oldalról nézve sokoldalú centrum, más oldalról tekintve funkcióit alacsony szinten látja el. Ez egyaránt következménye mezővárosi múltjának, lassú iparosodásának és felszabadulás utáni ellenftmondásos fejlődésének is. A funkcionális átalakulás irányát és mértékét regisztráló, a foglalkozása átrétegződés alapján készült vizsgálatok (Lettrich E. 1965, 1978) alapján megállapítható, hogy a város a kétlaki típusból az urbánus típusba került. Egy, a magasabb szerepkörök betöltésére tervezett települések fejlettségét féltáró tanulmány (Füzesi A.—Sulyok J. 1973) megállapításai szerint Cegléd az 1971-ben elfogadott Országos Településhálózat-fejlesztési Koncepció részleges középfokú és magasabb szerepkört betöltő több mint 120 települése között az 53. helyen van. Ez a pozíció lényegesen rosszabb az átüagváros helyzJeténél, és alig jobb az átlagtel épülés értékénél. Egy későbbi vizsgálat (Francia L.—Véghelyi J. 1975) a központi szerepkörű települések ugyanazon körének ellátottsági rangsorát állítja fél és elemzi — elsőisorban a lakásellátotiteágra koncentrálva. Ebben a rangsorban Cegléd a 90. helyen van, lamely pozíció siralmasságán alig enyhít az, hogy az alföldi városok helyzete általában véve is rossz és ezen belül a szomszédos Nagykőrös a 110. helyen áll. A középfokú központok kategóriájában is a rangsor végén foglal helyet Cegléd és infrastrukturális ellátottságának lassú fejlődését, eszerinti pozíciójának fokozatos romlását mutatja, hogy kategóriáján belül 1970 és 1975 között a 30. helyről a 36. helyre esett vissza. Egy másik, az infrastrukturális fejlettséget 22 mutató lalapján megvizsgáló kutatás (Kőszegfalvi Gy. 1975) eredményeiből ugyancsák Cegléd kedvezőtlen fejlődési ütemére és fejlettségi szintjére következtethetünk. Az ország 'akkori 75 városa közül Cegléd csak a 68. helyet tudta magáinlak biztosítani és Nagy551