Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

gének megnövekedése, a város funkcionális struktúrájának kiteljesedése az a döntő folyamat, amely az aktív keresők foglalkozás szerinti megoszlásában is kifejezésre jut (9. ábra). 9 ábra: Az egyes népgazdasági ágakban foglalkoztatott aktív keresők számának alakulása Cegléden (1949—1980) A: ipar, B: építőipar, C: mezőgazdaság és vízgazdálkodás, D: szállítás, E: kereskedelem, F: nem anyagi ágak Mindezen nagy jelentőségű átrétegződési folyamatok ellenére Cegléd az 1980^as állapot szerint a foglalkozási átrétegződésnek csak egy, .a Pest megyei városok egészéhez viszonyítva alacsonyabb szintjét mutatja. Hasonló a helyzet akkor is, ha a viszonyításul használt három Cegléd környéki, de megyén kívüli város adataival vetjük össze Cegléd viszonyszámait. Mindezekből az öszszevetésekből az a következtetés vonható le, hogy a foglalkozási átrétegződés ugyan Cegléden is az ipar hatására bontakozott ki, de <az ipar пет tudta tartósan a város foglalkozási átrétegződéséniek motorszerepét vállalni. Ennek alapvető oka egy struktúraképző nagyüzem hiánya. Az adott helyzetben már az utóbbi évtizedben a város foglalkozási átrétegződése a tercier ágazatok irányába ment tovább. Ebből a szempontból a tradicionális szállítási szerepkör mellé (a város a szállításban és hírközlésben foglalkoztatott aktív keresők részaránya alapján előkelő pozíciót foglal el az összevetésül használt városok körében) felzárkózik a kereskedelem is. Hasonló és az utóbbi évtizedben különösien dinamikus fejlődést éritek el a nem anyagi ágak, az ilyen jellegű szolgáltatások. Mindez a város aktív keresőinek foglalkozás szerinti megoszlásában egy olyan, állapotot tükröz, amely nemcsak a többi városhoz viszonyított korábbi stádiumot jelez, hanem más jelleget fejez ki. A városfejlesztés előtt álló célok megfogalmazásánál ez utóbbira is tekintettel kell lenni. Arra tehát, hogy Cegléd város adottságai, nagy határa révén a mezőgazdaság előtt álló dinamikus fejlődés, élelmiszer-gazdasággá integrálódás részese lehet, és ennek a foglalkoztatottságban is megvannak a konzekvenciái. Nem lenne szerencsés tehát az a törekvés, amely a színvonalas mezőgazdaság rovására megújulásképtelen, akármilyen ipar fejlesztését preferálná. Ez a sajátosság Cegléd jövője szempontjából kiaknázható, és bár napjainkban a fejlődésnek egy alacsonyabb stádiumát látszik jelezni, a város javára fordítható {10. táblázat).