Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)
8. táblázat CEGLÉD, A TÖBBI PEST MEGYEI ÉS NÉHÁNY KÖRNYEZŐ VÁROS NÉPESSÉGÉNEK MEGOSZLÁSA GAZDASÁGI AKTIVITÁS SZERINT (1980) Város Népességszám aktív kereső Ebből % inaktív kereső eltartott 100 aktív keresőre jutó együtt í aktí Y eltartott kereső Cegléd 40 644 46,1 21,0 32,9 45,6 71,5 117,1 Dunakeszi 25 137 51,7 19,0 29,3 36,7 56,7 93,4 Érd 41330 48,6 19,9 31,5 41,3 65,1 106,4 Gödöllő 28 096 47,6 17,3 35,1 36,4 73,6 110,0 Nagykőrös 27 808 44,2 20,7 35,1 46,7 79,3 126,0 Százhalombatta 14 292 57,1 9,2 33,7 16,2 58,9 75,1 Szentendre 16 901 51,3 18,4 30,3 36,0 59,2 95,2 Vác 34 866 48,4 19,1 32,5 39,3 67,1 106,4 Együtt 229 074 48,5 18,9 32,6 38,9 67,1 106,0 Községek 744 635 48,4 19,9 31,7 41,1 65,6 106,7 Pest megye 973 709 48,4 19,7 31,9 40,6 65,9 106,5 Kecskemét 92 047 50,1 16,7 33,2 33,2 66,4 99,6 Szolnok 75 362 50,5 16,9 32,6 33,5 64,6 98,1 Jászberény 31402 46,9 19,2 33,9 40,8 72,3 113,1 Országos adat 10 709 550 47,3 20,5 32,2 43,0 68,0 111,0 menyeiként 1980-ra az iparban foglalkoztatottak száma közel háromszorosára, az építőiparban több mint négyszeresére növekedett, ugyanakkor a mezőgazdaság keresőinek száma kevesebb mint felére csökkent. Lényegesen megnőtt a kereskedelemben, a száMításban és a nem anyagi jellegű szolgáltatásokban foglalkoztatottak részaránya is. Eközben az összes aktív keresők létszáma mindössze negyedével növekedett. Ezek a számok rendkívül nagyarányú strukturális átalakulást tükröznek és dekádonként vizsgálva is lényeges sajátosságokat mutatnak. Ezek közül a legjellemzőbb az, hogy a város iparosodása az első évtizediben, az 1950-es években még nagyon vontatott, lassú volt, ekkor az építőipar foglalkozási átrétegződésben betöltött motorszerepe a jeHemző. Ugyanakkor a mezőgazdaságból való eláramlás ebben az évtizedben a leggyorsabb, és tulajdonképpen ezzel a strukturális problémával függ össze Cegléd területi munkamegosztásban elfoglalt helyének, gazdasági-társadalmi struktúra járnak legfőbb problémája. Ez a probléma abban fogalmazható meg, hogy a mezőgazdaságiból való nagyarányú eláramlás abban az intervallumban zajlott le, amikor még az iparosodás nem volt kellő ütemű. Ez az időbeni késés a népesség számára csak az eláramlás révén, nagyrészt a városon kívüli célpontokban jelenthette a foglalkozási átrétegződés megvalósulását. 1970-re iaz iparban foglalkoztatottak száma lényegesen megnövekedett, erre az időszakra viszont csökkent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak elvándorlási, átrétegződési üteme is. Ekkoirra az építőipar foglalkozási átrétegződésiben betöltött szerepét egyértelműen az ipar veszi át. Valamivel csökken a tercier szektor átrétegződésben játszott szerepe. 1980-ig már az iparban foglalkoztatottak száma is kevesebb és a mezőgazdaság szerepe is tovább csökken,. Megnövekszik viszont a kereskedelem és a nem anyagi jellegű szolgáltatások jelentősége (9. táblázat). Ezek a változások volumenben is jelentős népességtömegek átcsoportosulását jelentették, amelyek között elsősorban természetesen a mezőgazdaság— ipar reláció a döntő, mint országosan, de emellett a tercier szektor jelentősé-
