Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)
felsőfokú oktatási intézmény, amely a népesség családi állapot szerintii, struktúrájában valamely kategórián belül — a nőtlen férfiak arányát tekintve — lényeges változást okozhat (5. táblázat). A népesedési folyamatok alakulásának országosan is egyik lényeges következménye, hogy egyre kevesebb a gyermek. A folyamat Ceglédien is megmutatkozik: statisztikailag a 100 házas nőre jutó gyermekek száma csökken. Ez a csökkenés az 1970-es években lelassult ugyan, de csak a népesedéspolitikai ha-* tározatoik következtében kialakult demográfiai csúcs hatására. Az 1980-as években ennek a mutatónak a további csökkenése várható. Lényegesen megváltozott Cegléd népességén belül a házas nők összetétele abból a szempontból, hogy hány gyermekkel rendelkeznek. Csökkent — az országos tendenciákkal megegyező módon — a gyermektelen házas nők aránya. A három- vagy több gyermekesek aránya is erősen csökkenő tendenciát mutat: 1960-ban részarányuk még több mint 30% volt, 1980-ra viszont már 20% álá csökkent. Elsősorban ezzel magyarázható, hogy bár az összes házas nők száma a városban mintegy 1000 fővel (növekedett 20 esztendő alatt, ugyanakkor az összes gyermekek száma mintegy 2000-rel csökkent. A strukturális változások alakulásán nyomon követhető a 2 gyermekes családmodell túlsúlyba jutásának a folyamata: a 2 gyermekes házas nők részaránya 1980-ra már megközelíti a 40%-ot (6. táblázat). 6. táblázat A GYERMEKEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA CEGLÉDEN (1960—1980) 1960 1970 1980 szám % szám % szám % összes házas nő 9 633 100,0 10 173 100,0 10 599 100,0 Ebből: gyermektelen 1658 17,2 1549 15,2 1321 12,5 1 gyermekes 2 420 25,1 3 069 30,2 3 038 28,7 2 gyermekes 2 560 26,6 3 185 31,3 4 192 39,5 3—4 gyermekes 1985 20,6 1789 17,6 1664 15,7 5 és több gyermekes 1010 10,5 581 5,7 384 3,6 összes gyermek 21131 — 19 077 — 19 294 — 100 házas nőre jut 219 — 188 — 182 — Cegléd város társadalmának iaz országos változásokkal összhangban álló, bár attól időben és dinamizmusban valamelyest elmaradott ütemű átalakulása a népesség iskolai végzettség szeriinti megoszlásának módosulásában is kifejezésre jut. Egészében véve az iskolai végzettséget bemutató adatok látványos fejlődésről tanúskodnak, arról tehát, hogy az országos átalakulással összhangban Cegléd népessége is felhasználta azokat a lehetőségeiket, melyeket társadalmi rendünk az iskoláztatás területén nyújt. Amíg 1960-ban például a 7 éves és idősebb népességnek csak 1,8%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel, addig ez az arányszám 1980-ra 4,3%-ra nőtt. Ugyanakkor felére csökkenst a 0 osztályt végzettek — gyakorlatilag: analfabéták — aránya, lényegesen lecsökkent a nem teljes általános iskolát elvégzettek aránya, és látványos módon megnőtt a középfokú végzettséggel rendelkező népesség aránya, amely 1980-ra megközelíti a 7 éves és idősebb népesség tyi-éfc. Ezek a népesség iskolázottságában megmutatkozó változások, illetve az e folyamatokra utaló adatok egyértelműen a város lakosságának értékesebbé, fogékonyabbá válását, a város szellemi struktúrájának javulását bizonyítják (7. ábra). Országos összevetésben és a többi 540