Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

férfiakat) koncentráló felsőfokú oktatási intézmény jelenlétével magyarázható (3. táblázat). 3. táblázat A NÉPESSÉG NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁSÁNAK VÁLTOZÁSA CEGLÉDEN ÉS A KÖRNYEZŐ VÁROSOKBAN (1949—1980) Az 1000 férfira jutó nők száma Város 1949 1960 1970 1980 Cegléd 1087 1059 1071 1075 Dunakeszi 1099 976 1060 1020 Érd 1140 1068 1079 1044 Gödöllő 1147 987 981 981 Nagykőrös 1125 1082 1102 1088 Százhalombatta 1128 1096 599 831 Szentendre 880 1098 1007 1044 Vác 981 981 962 1076 Városok együtt 1073 1038 1012 1034 Községek 1055 1059 1043 1033 Pest megye együtt 1059 1055 1036 1033 Kecskemét 1135 1059 1037 1073 Szolnok 1064 1032 1003 1073 Jászberény 1074 1028 1085 1069 Magyarország átlaga 1081 1073 1063 1061 A ceglédi népesség korstruiktúrája az 1949^es induló szinthez viszonyítva 1970-ig fokozatosan egyre kedvezőtlenebbé válik. 1970чге a gyermekkorúak aránya 20% alá esik, ugyanakkor a 60 éves és idősebb korosztály részaránya megközelíti a 19%-ot. Ez a hátrányos korösszetétel a városnak a megye és a tágabb környék népesedési folyamataiban, elsősorban a vándorlásokban betöltött kedvezőtlen szerepére utal. Az, hogy a korösszetétel 1980-ra lényegesen javult (növekedett a gyermekkorúak és valamelyest csökkent az idős népesség aránya, miközben az országos átlag nem változott), elsősorban annak a megváltozott szerepnek a következménye, amelyet a város a migrációs folyamatban betölt, és amelynek következtében jelentős, elsősorban fiatal korösszetételű népességet tudott a vándorlási nyereség révén magához kapcsolni (5. ábra). A népesség korösszetételének mindezen javulása ellenére az 1980-as állapotnak a többi Pest megyei, valamint néhány környező város adatával, illetve az országos átlaggal való összevetésekor az állapítható meg, hogy Cegléd népességének korösszetétele — tágabb összefüggésrendszerbe ágyazva és a jövőbeni demográfiai folyamatok szempontjából tekintve — továbbra is kedvezőtlen. Ez a korösszetétel a vizsgált és összevetésül használt városok közül leginkább Nagykőröshöz és Jászberényhez hasonló struktúrát mutat, azokhoz a városokhoz tehát, amelyek hasonló fejlődési ívet futottak be, mint Cegléd. Ugyanakkor lényegesen hátrányosabb a korösszetétel a gyorsan növekvő népességszámú és nagy pozitív vándorlási különbözettel rendelkező Pest megyei városokhoz viszonyítva (itt olyan extrém értékek is kialakulnak, mint például Százhalombatta viszonyszámai: közel 30% a gyermek- és aiig több mint 5% az időskorúak aránya!) és kedvezőtlen a város helyzete az összevetésül használt Kecskeméthez és Szolnokhoz viszonyítva is, amely települések a hasonló történelmi múlt ellenére, a megyeszékhely-funkcióból igen jelentős fejlődési ener-