Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 5. A város felszabadulás utáni népesedése, mai demográfiai helyzete (Tóth József)

5. A VAROS FELSZABADULÁS UTÄNI NÉPESEDÉSE, MAI DEMOGRÁFIAI HELYZETE Pest megye, melyhez Cegléd város (tartozik, hazánk legkülönlegesebb megyéje. Ez a különlegesség elsősorban annak következménye, hogy Pest meigye körülveszi a tőle államigazgatási-jogi szempontból független Budapest területét, székhelye maga az ország fővárosa és így területén fokozottain érvényesül a főváros hatása — egyebek között a népesedésben ás. E hatások intenzitása attól függően, hogy a megyehatár milyen távol húzódik, illetve mennyire távolodik el a főváros habárától, eltérő. Megnyilvánul ez a megye népesedésének területileg differenciált alakulásában is. A felszabadulás utáni időszakban Pest megye hazánk legnagyobb népességkoncentrálódási góca volt. Ennek a szerepnek és az általa indukált folyamatok eredményeképpen a megye népességszáma 1949-től 1980-ig mintegy másfélszeresére nőtt. E nagyarányú népesség-ideáramlás kiváltó ereje azonban nem maga a megye, hanem az általa körülvett főváros volt. A fővárosban való letelepedést hosszú időszakon keresztül — adminisztratív eszközök igénybevételével is — korlátoztuk. Ennek következménye lett — bár egyébként is létrejött volna — a budapesti agglomeráció, laz agglomerációs gyűrű kialakulása. A népesedés részletes területi adatait vizsgálva megállapítható, hogy míg a megye agglomerációs gyűrűhöz itartozó települései rendkívüli mértékben növelték népességszámukat (esetenként az 1949-es népességszám kétszeresére, sőt többszörösére is), addig a Budapesttől távolabb eső települések ebből a viharos népességkoncentrációs folyamatból gyakorlatilag kimaradtak. Ez utóbbiak közé sorolható vizsgálatunk tárgya, Oegléd városa is. Éppen ezért Cegléd népesedési folyamatainak összehasonlító vizsgálata csak egyik oldalról „köthető be" a Pest megyei városokhoz, másik oldalról feltétlenül szükséges a környező, köztük megyén kívüli, de sajátosságaikat tekintve hasonló városok népesedési folyamatait is bemutatni. Ezek közé soroljuk Pest megyéből természetesen Nagykőröst, valamint a történelmi Három Város harmadik tagját, Bács-Kiskun megye székhelyét, Kecskemétet és a Ceglédtől mintegy 30 km-те levő másik megyeszékhelyt, (Szolnokot, továbbá az ugyanilyen távolságra északra elhelyezkedő Szolnok megyei Jászberényt. Vizsgálatunk során ezt a kétoldali összevetést — éppen a Pest megyei sajátosságoknak a ceglédi népesedési folyamatoktól különböző volta, az eltérő ok-okozati összefüggések miatt — konzekvensen igyekszünk megvalósítani. Pest megyében mindössze két olyan összefüggő térség van, ahol a települések népességszáma — esetenként jelentős mértékben — csokiként. Az egyik \ megye északra, a Börzsöny térségére és az Ipoly völgyére benyúló területe, a 525