Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

jövedelem. A bruttó jövedelem nagyságától függ, hogy mennyit lehet személyi jövedelemként kiosztani, s mennyit lehet a termelés bővítésére, illetve szociális, kulturális és biztonsági alapok képzésére felhasználni. Cegléd bruttó jövedelmi mutatói összességükben az átlagosnál rosszabb termelési színvonalról tanúskodnak. A Cegléd termelőszövetkezeteiben átlagosan 1 ha mezőgazdasági területre jutó bruttó jövedelem m megyei átlagnak alig 40%-a. Az 1 dolgozóra jutó szövetkezeti bruttó jövedelem alig 70%-a. A munkatermelékenység tehát a területi termelékenységnél valamivel kedvezőbb. A vállalatszerű gazdálkodás fokozódáséval, a foglalkoztatási gondok enyhülésével a mezőgazdasági termelőszövetkezetek gazdálkodásában is egyre nagyobb szerephez jut a nyereség. A nyereség alapján képzett mutáltok a bruttó jövedelmieknél is kedvezőtlenebb képet mutatnak. Az 1 ha mezőgazdasági területre jutó nyereség a megyei átlagnak csak 32%«a, az egy dolgozóra jutó nyereség pedig 55%-a. A három gazdaság közül a legmagasabb termelési színvonallal a Magyar—Szovjet Barátság, a legalacsonyabbal a Kossuth Termelőszövetkezet rendelkezik. Az általában alacsony termelési színvonalat illusztrálja az a tény is, amely szerint a legjobban gazdálkodó üzem termelési színvonala sem éri el az átlagos megyeit. Az 1980-да nyereségadatok szerint a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet termelési színvonala — legkedvezőbb adottságai ellenére — a három gazdaság között az utolsó helyre került. 5. CEGLÉD MEZŐGAZDASÁGÁNAK INTEGRÁCIÓJA A termelőerők fejlődése a mezőgazdaságban együtt jár a termelés koncentrációjával és szakosodásával, és ennék következtében a kooperáció és integráció elmélyülésével. A modern mezőgazdaság e sajátosságai Cegléden is megfigyelhetők. A termelési rendszerek horizontális jellegű integrációs formák. Szerepük — a biológia, a technika és a szervezés összehangolása által — elsősorban a hozamok jelentős emelkedésében és ezek stabilizálódásában mutatkozik ímeg, bár az utóbbi időben ezek megítélésében is a jövedelmezőség került első helyre. 1977-es adatok szerint a teljes vetésterület mintegy negyedét vonták rendszerszerű művelésbe Cegléden. Rendszerben történő termelés két gazdaságnál (Magyar—Szovjet Barátság és Lenin Termielőszövetkezet), és két kultúránál (kukorica és napraforgó) van. A kukorica kapcsán az Iparszerű Kukoricatermelési Rendszerhez, a napraforgót illetően a Rakóczifaílvi Olajnövénytermelési Rendszerhez tartoznak. A rendszerszerű termelés mellett elért termésátlag a rendszerben elért megyei átlagnál a kukorica esetében 1977^Ьеп alacsonyabb volt (13. táblázat). Valamennyi ceglédi termelőszövetkezet tagja több-kevesebb gazdasági társulásnak. A legtöbbnek a Magyar—Szovjet Barátság, a legkevesebbnek a Lenin, amely viszont 2 társulásnak gesztorgazdasága. A városban egy önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági »társulás is van: a CEGLÉDI TEJ. A társulások közül mind a tagok számát, mind a vagyoni betétet tekintve a CEGLÉDI TEJ a legnagyobb, bár a vagyoni betét alapján alig marad el mögötte a Lenin Termelőszövetkezet gesztorságával működő ipari szolgáltató társulás (14. táblázat). A társulások vonzó hatása területileg a Cegléd közelében levő gazdaságokra a legerősebb, de a megye keleti felének nagy részére kiterjed. Legtávo521