Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

Rét- és legelőgazdálkodás A rét- és legelőgazdálkodás a Kossuth Termelőszövetkezetben a legjelentő­sebb. A két művelési ág együttes aránya 22%. Eminek túlnyomó része legelő, s a három gazdaság közül a legkevésbé értékes. A legnagyobb arányú és a leg­jobb minőségű rét a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben van. A szénatermés termésátlaga (20 q/ha) magasabb a megyei átlagnál (13 q/ha), de a gyeptermés kétharmadát adó zöldfű átlagtermése (23 q/ha), a megyei át­lagnak (43 q/ha) alig több mint fele. A zöldfű termésátlaga a Lenin Termelő­szövetkezetben a legmagasabb (32 q/ha), s ez feltétlenül azzal függ össze, hogy a három gazdaság közül ebbeín öntözik a legelőt, bár nagyon alacsony intenzi­tással (5. táblázat). A tömegtakarmányokat fogyasztó állatállomány gazdasá­gosabb takarmányozása feltétlenül megkívánja a gyepgazdálkodás színvonalá­nak emelését. d) Az állattenyésztés Az állattenyésztés a munkaidőből 20%-kal, s az üzemi termelési értékből is körülbelül ennyivel részesedik. Az állatsűrűség nagyjából a megyei átlag szintjén áll, 100 ha eltartóterületre (szántó + rét + legelő) 35 db számosállat jut. A legalacsonyabb számosállat-sűrűséggel a Kosuth Termelőszövetkezet ren­delkezik. Az 'állatitenyésztés szerkezetének megfelelően a juh- és főként a ser­téssűrűség jóval megyei átlag feletti (10. táblázat). 10. táblázat ÁLLATSŰRŰSÉG 1979-ben 100 HA ELTARTÓTERÜLETRE (SZÁNTÓ + RÉT + LEGELŐ) MSZB tsz Kossuth tsz Lenin tsz Cegléd ossz. Pest megye Szarvasmarha Sertés Ló Juh Számosállat 34,1 42,1 0,5 47,3 35,9 32,3 0,4 68,0 31,0 24,4 111,9 0,8 47,5 36.3 29,1 66,0 0,6 51,9 35,0 29,6 34,4 0,8 35,5 34,1 A számosállat-állomány szerkezetében első helyen a szarvasmarha áll 70%-os aránnyal, majd a sertés és a juh következik. Az árbevétel alapján Ceg­léd állattenyésztésének első ágazata szintén a szarvasmarhatartás, de a sertés­tartás kis aránybeli különbséggel tulajdonképpen azonos jelentőségűvé lép elő. A ló igen alacsony arányát figyelmen kívül hagyva utolsó helyen a tyúkféle áll, amelynek — húscsirketartásról lévén szó — csak árbevétele van év végén (11. táblázat). Az állatállomány időbeni alakulásában az figyelhető meg, hogy a szarvas­marha- és sertésállomány — hasonló arányiban — nő, a juh kisebb, a ló jóval nagyobb arányban csökken A juhállomány csökkenése csaknem párhuzamos a rét- és legelőterületek csökkenésével. A kukorica vetésterületének növekedése viszont jóval nagyobb a sertésállomány növekedésénél, amely — rnánft láttuk — a kukorica árunövény jellegével kapcsolatos. A gyepterületek csökkenése és a szarvasmarha-állomány (növekedése a szántóföldi tömegtákarmány-termelés nö­vekedésével jár. 1972-höz képest 1979-re a osalamádé vetésterülete 1,6-szeresére, a silókukoricáé 1,5-szeresére, a lucernáé l,24szeresóre nőtt. A takarmányozás szerkezelének ilyen irányú átalakulása kedvezőtlenül hat az állattenyésztés jö­vedelmezőségére. 5Í7

Next

/
Oldalképek
Tartalom