Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

ben élelmiszeripari árbevételt nem jelenítettek. Az élelmiszeripari tevékenység viszonylag alacsony aránya e tevékenységek alacsony jövedelmezőségének kö­vetkezménye, s a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetnél bizonyára azért vált rentábilissá, mert termékeit az ország több pontjára kiterjedő ter­jedelmes üzlethálózaton keresztül közvetlenül értékesíti. Az ipari tevékenysé­gek legnagyobb árbevételi arányával rendelkező Kossuth Termelőiszövetkezet színesfémöntéssel és kovácsolással foglalkozik. Az erdőgazdálkodás Cegléden a Magyar—Szovjet Barátság és a Kossuth Termelőszövetkezetben jelentősebb. Az ipari fa itermelése döntő mértékben a Kossuthra koncentrálódik (8. ábra). E gazdaságban a kitermelt fa túlnyomó ré­sze nyár, s az értékesítésből 60% export. Az erdőgazdálkodás az összes üzemi termelési értékből igen alacsony aránnyal, mindössze 0,5%-kal részesedik. Az alaptevékenység két fő ágazata, a növénytermesztés és az állattenyésztés — üzemi termelési érték alapján számított — aránya szerint a Magyar—Szov­• 8. ábra: Az ipari fa termelésének és felhasználásának néhány adata (1979) A: Kossuth termelőszövetkezet (nyárfa), B: Magyar—Szovjet Barátság termelőszövet­kezet (akácfa), 1: Termelés, 2: Értékesítés, 3: Belföldi értékesítés, 4: Export 511

Next

/
Oldalképek
Tartalom