Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

5. ábra: A dolgozók korstruktúrája (1979) I: Magyar—Szovjet Barátság termelőszövetkezet, II: Kossuth termelőszövetkezet, III: Lenin termelőszövetkezet, IV: Pest megye Cegléd mezőgazdaságának gépesítettsége is kedvezőtlenebb a megyei átlagnál (6. ábra). Az egységnyi területre jutó motorkapacitás kisebb, s e motorkapacitás kibasználása is rosszabb, mint megyei átlagban, ebből következően az egységnyi területre jutó gépi munka is kevesebb. A különböző mutatók alapján kirajzolódó sorrend már ismerős: a legkedvezőbb helyzetben a Magyar— Szovjet Barátság Termelőszövetkezet van, s a legrosszabban ez esetben is a Kossuth Termelőszövetkezet. Az agrotechnikai mutatók alapján (5. táblázat) a szerves- és műtrágyázás színvonala valamivel magasabb, az öntözésé jóval alacsonyabb, mint megyei átlagban. A tápanyag-visszapótlás a szőlőnél és a legelőnél látszik problematikusnak. Az egységnyi legelőre jutó műtrágya alacsonyabb, mint megyei átlagban, szervestrágyázás pedig nincs. A szőlő egységnyi területére jutó szerves trágya is kevesebb mint fele a megyei átlagnak. Az egységnyi területre jutó öntözővíz a megyei átlagnak egyötöde. A termelőszövetkezetek vízellátásukról gyakorlatilag maguk gondoskodnak, az öszszes vízfelhasználás 92%-a saját termelésű felszín alatti víz, melynek több mint