Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 4. A város szocialista mezőgazdasága (Mosolygó László)

Mivel a mezőgazdiaság egyes ágazatai között az élőmunka-igényességet illetően még nagyok a különbségek (3. táblázat), a mezőgazdaság imunkaerő^ellátottságának a termelés szerkezetére gyakorolt hatása még jelentős. Ezzel magyariázható az, hogy a zöldségtermeszités legnagyobb arányát a váras termelőszövetkezetei közül a munkaerővel legjobban ellátott Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezetben éri el. Korszerűsödő mezőgazdaságunkban egyre nagyobb szerepe lesz a szakember-ellátottságnak. A fizikai dolgozók

11 szakképzettség szerinti megoszlásának színvonala megyei átlag körüli, vagy annál valamivel jobb. A szakmunkások aránya ugyanis némileg alacsonyabb, a betanított munkásoké magasabb, a segédmunkásoké alacsonyabb, mint cmiegyei átlagban (3. ábra). 3. ábra: A fizikai foglalkozásúak szakképzettség szerinti megoszlása (1979) I: Magyar—Szovjet Barátság termelőszövetkezet, II: Kossuth termelőszövetkezet, III: Lenin termelőszövetkezet, IV: Pest megye, 1: Szakmunkások, 2: Betanított munkások, 3: Segédmunkások A szellemi dolgozók

12 végzettség szerinti megoszlása 1980-as adatok alapján — a felső- és középfokú végzettségűek alacsonyabb, a szakképzettség nélküliek magasabb aránya miatt — a megyeinél kedvezőtlenebb (4. ábra). Akár a munkaerő-ellátottság esetében, a dolgozók képzettségi struktúráját tekintve is a Magyar—Szovjet Barátság Termelőszövetkezet van a legkedvezőbb, s a Kos3. táblázat A NÖVÉNYTERMESZTÉS NÉHANY ÁGAZATÁNAK KÉZI MUNKA-IGÉNYE Kézi munka Relatív kézi-munkaóra/ha igényesség Búza 5,2 100,0 Kukorica (vetőmag) 75,5 1451,9 Kukorica (takarmány és élelmezési) 2,4 46,2 Napraforgó 9,6 184,6 Lucerna 7.2 138,5 2.3 44,2 Silókukorica 7.2 138,5 2.3 44,2 Zöldpaprika 841,0 16173,0 Rét 1,3 25,0 Legelő 0,5 9,6