Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 3. A város szocialista ipara (Simon Imre)

egy 10 millió Ft termelési értéket állít elő, ugyanezen mutatók értékei 19804>an 82 fő, Ш. 14,7 millió Ft voltak. A javító-szolgáltató tevékenységen túl az 1970-es évek második felében évente mintegy 25 ezer pár hagyományos fazonú férficipőt is előállított a szövetkezet. Jelentős mennyiségben készített ortopéd cipői keresettek. A könnyűiparon belül további, talán a cipőipari üzemeknél jelentősebb létesítmény a FEVDI Konfekció Gyáregysége. 55 millió Ft-os (1980) tőkés exportjuk révén jelentős gazdasági erőt képviselnek a városban. Az 1970-es évek első felében fölfutott üzemlétszám és termelési mutatói, kisebb ingadozásokat leszámítva 1975 és 1980 között azonos szinten vannak. Az 1975-ös 80 millió Ft termelési érték 1976—77-ben 65 millió Ft körül alakult majd 1980-ban újból elérte a 80 millió Ft-ot. A foglalkoztatottak szám 530 körüli értéken stabilizálódott. A megyei tanácsi igazgatás alatt álló gyár, férfi és női konfekcióárui a keresett termékek közé tartoznak. A könnyűipari profilú szövetkezetek közül a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet 349, a „Stylus" Faipari Szövetkezet 151, a „Nivó" Ruházati Szövetkezet 140 főt foglalkoztatott 1980-ban. A Cegléd és Környéki Háziipari Szövetkezet 1960 utáni létszámadataiban jól tükröződnek az egyes időszakok iparfejlődésének jellemzői. A mezőgazdaság kollektivizálásával párhuzamosan a biztos kereseti lehetőségeket nyújtó, de szakmai képzettséget nemigen igénylő szövetkezet foglalkoztatottjainak száma 1965-re eléri az 1050 főt. A gyáripari munkahelyek kialakulásával és a szakképzettség megszerzésével összefüggésben a szövetkezet létszáma csökken!, 1968ban 720 fő, 1970-ben mintegy 500 fő. 1975-ben 334 fő. 1975 után ez a létszám már állandónak bizonyul. A szövetkezet által előállított konfekcióáru, kézi és gépi kötött cikkek egy része (mintegy 2 millió Ft/értékben) exportra kerÜL A „Stylus" Faipari Szövetkezet jogelődje a Faipari Ktsz. 1951-beai alakult 13 fővel, de 1960-ban is mindössze 60 főt foglalkoztatott. A bútorgyártás 1956 után indul meg. 1965-ben 123 főt foglalkoztat, 1970-ben mintegy 200nat, Ezután lassú csökkenés következik be. 1975-ben 190 fő, 1980-ban 151 fő a foglalkoztatottak száma. A szövetkezet a „Stylus" nevet 1966-ban a tápiószelei Vegyes Ktsz asztalosrészlegének beolvasztása után vette föl. A termelési érték az 1970-es évek elejére meghaladja a 20 millió forintot, 1975-ben már 26,6 millió és ez a szint marad, kisebb eltérésekkel 1980-ig. (1977-ben pL 28,6 millió, 1980ban 27 millió Ft.) A szövetkezet termékeinek kb. egyharmada stílbútor (9 millió Ft), további 5 millió Ft értékben modern bútorokat állítanak elő. Jelentős kooperációjuk van a cipőiparral (fasarkok, bőripari kellékek), bútoriparraí stb. Javító-szolgáltató tevékenységük főleg helyi igényeket elégít ki. A „Nívó" Ruházati Szövetkezet 1960-ban még csak 38 főt foglalkoztatott, ez az érték 1970-ben 100 fölé emelkedett, 1975-ben 357 fő volt, ettől kezdve nem növekedett, 1980-ban 349 főre esett vissza. A szövetkezet fő profilja a kis szériában gyártott lányka- és női ruhák. A termelési érték az 1975-ös 31 millió Ft-os szintről 1980-ra 47 millió Ft-ra nőtt. Cegéld könnyűiparának fejlődése az 1960-as években és az 1970-es évek első felében is dinamikus volt. Az 1970-es évek második felében a foglalkoztatottak száma stabilizálódott, az egy főre jutó termelési érték (5. táblázat) a könnyűipar egyes üzemeiben 1980-ban eléri, sőt meghaladja a gépipari üzemekét. Alacsony egy foglalkoztatottra jutó termelési értékkel jellemezhetők, a „Nivó" Ruházati Szövetkezet kivételével, általában a szövetkezetek, különösen alacsony ériékkel rendelkezik a Cegléd és Környéke Háziipari Szövetkezet. 495