Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 3. A város szocialista ipara (Simon Imre)

3. A nagyobb önállóságot kapott termelőegységek a helyi erőforrások jobb kihasználására törekszenek. 4. A pontszerű, településhez kötött fejlesztési szemlélet helyébe a kistérségi (településcsoportos) szemlélet lép. Az Alföld fejlődésének általában is kedvez az élelmiszeripari termékeik világpiaci fölértékelődése, ami áttételesen ugyan, de kihat a kapcsolódó ágazatok (mezőgazdasági gépgyártás, élelmiszeripari gépgyártás stb.) fejlődésére is. 1. AZ IPAR FEJLŐDÉSÉNEK FELTÉTELEI CEGLÉDEN A felszabaduláskor Cegléd ipara rendkívül alacsony színvonalon állt. Lényegében a kapitalista iparfejlődés is elkerülte a települést. A gyáripart főleg helyi igényeket kielégítő néhány malom, egy téglagyár, egy szeszfőzde és egykét a kisipari műhelynél iáiig nagyobb kisüzem képviselte. A felszabadulás után meginduló szocialista iparosítás számottevő alappal nem rendelkezett. Nem voltak továbbfejleszthető, hagyományos iparágak, felhasználható épületek és gépi berendezések. Rendelkezésre állt azonban viszonylag nagy mennyiségű, igaz, képzetlen munkaerő. A felszabadulás után gyorsan meginduló ipari fejlődés, az államosítások, átszervezések következtében 1949-Jben már 2193 ipari keresője van a városnak. Figyelembe véve Cegléd akkori több mint 35 ezres népességét, ez az érték igen alacsony, de már a fejlődés megindulását jelzi. Az 1950-es években az ipari szövetkezetek megszervezése adott lendületet a további fejlődéshez. 1960-ra az ipari keresők száma meghaladja a 3900-at, a növekedés mintegy 80 százalékos. Az iparból élő népesség aránya szintén jelentősen emelkedik, 17%-ról 27%-ra. Nő a település népessége is az 1949-es 35 ezer körüli értékről 1960-ra megközelíti a 38 ezret. Bár az 1950-es években az alapvető foglalkoztatási gondokat sikerült megoldani, a további extenzív jeUegű fejlődésnek lendületet adott a mezőgazdaság szocialista átszervezése. 1965-ig az ipari keresők száma 5379-re emelkedett, ami az 1960-as szinthez viszonyítva mintegy 39%-os növekedés, vagyis lényegében megegyezett az 1950-es évek dinamikájával. Az 1960^as évek második felében a létszám bővülése lelassul. Az ipari keresők száma 1970-ben 5795, ami 1965-höz viszonyítva csupán 7,7%-os növekedést jelent. A város lélekszáma 38 040 fő. Az iparból élő népesség aránya mintegy 33%. Az 1960-as években kialakult a város iparának szerkezete, létrejöttek azok a vállalatok és ipartelepek, amelyek alkalmasak voltak a továbbfejlesztésre az ipari bázisok kiépítésére. A kialakult iparszerkezet jellemzője, hogy a nehézipari ágazathoz tartozó üzemek termelési értébe elérte a könnyűiparét és mindkét ágazat megközelítette az élelmiszeripar termelését. Az ipari keresők létszáma a 70^es éveik első felében tovább nőtt. 1975 jelenti a felszabadulás utáni csúcsot 6007 fővel, ezt követően 1980-ig 2,5%-kal 5856 főre csökkent. Ez iaz időszak az, amikor az ipar rendelkezésére álló munkaerő, nem kis mértékben a tercier -^szektor elszívó hatása következtében, a minimumra csökken és a 70-es évek első felének még extenzív jellegű, de már intenzív jegyeket is mutató fejlődése egyértelműen az intenzív stádiumba lép. Cegléd gyors ipari fejlődésének az 1970-^es évek közepéig rendelkezésre álló szabad munkaerő mellett más feltételei is voltak. Ezek közül ki kell emelni a kedvező (mind vasúti, mind közúti) közlekedésföldrajzi helyzetet és a főváros 486