Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 2. Cegléd infrastrukturális fejlődése (Dövényi Zoltán)

10. kép. A kereskedelmi ellátottság néhány mutatójának alakulása A: az 1 lakosra jutó kiskereskedelmi forgalom (Ft), B: az 1000 lakosra jutó bolti alapterület (m

2

), C: az 1000 lakosra jutó vendéglátóipari alapterület (m

2

) lakásigénylők száma 2128 volt, egy évvel korábban 2002. Amennyiben a lakásépítés az eddigi ütemben fog haladni — márpedig látványos gyorsulásra mines esély —, még az ezredforduló táján is lesz lakásprobléma Cegléden — de az országban is. Nem elhanyagolható probléma a lakásépítés erős ingadozása sem: A 10 000 lakosra jutó épített lakások száma évről évre jelentősen változott (pl.: 1976: 24, 1977: 97). Természetesen ez sem ceglédi specialitás, a lakásépítésnek ez a hullámzása szintén országos jelenség. Éppen ezért nehéz pontosan megítélni ezen mutató alapján Cegléd helyzetét a vizsgált központok között, de általában a középmezőnyhöz tartozott (11. kép). Ugyancsak jelentős az ingadozás a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakások számában is. Az alföldi települések esetében a lakásmegszűnés egyik lényeges oka a tanyák számának csökkenése, az utóbbi években azonban a belterületi szanálások következtében is sok régi lakás szűnt meg. Cegléden főleg a 70-es évek második felében szűnt meg sok lakás (1976-bam a mutató értéke 34, 1977ben 31 volt), ez a tendencia a jelek szerint iaz elkövetkező években már kevésbé fog érvényesülni. A város általános rendezési terve 1975—2005 között 3464 lakás megszűnésével számolt, a gazdasági helyzet változása miatt azonban ez várhatóan kb. 10%-kal kevesebb lesz (11. kép). Ugyanezen okból csökkenni fog az épülő lakások száma is, így a városkép átformálódásának dinamizmusa szintén mérséklődni fog. Az elmúlt másfél évtizedben ezen a téren is jelentős volt a változás: a vasútállomástól délre, a Rákóczi utcával a tengelyében létrejöttek az új lakótelepek. Az elkövetkező időszakban ezek szerényebb mértékű növekedése mellett a városképet alakító folyamatok közül említést érdemel a Szűcs-telep, és a Kernács-telep tervezett felszámolása. Ez mintegy 300, zömében nagyon elavult lakóépület megszűnését jelentené. A tágabb értelemben vett városközpont jelentős „felmagasodása" ellenére Cegléd alapvetően azért földszintes város maradt: 1980-ban a 9478 lakóház 98,3%-a földszintes volt, s ezekben lakott a népesség nagyobb része is (77,3%). Cegléden sem ismeretlen az az országos gond, hogy a nagyarányú lakás-