Ikvai Nándor szerk.: Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)

V. A város fejlődése a felszabadulás után - 1. Cegléd társadalmi, gazdasági története a felszabadulástól a fordulat évéig (Boőr László)

tagról 1947. március 16-ra már 123-ra. Erős volt a pártszervezet a tűzoltóságnál — teljes egészében MKP-tagok —, valamint a rendőrségnél, ahol 45% MKPtag. A ceglédi szervezet politikai feladata lett a falu járó csoportok szervezése, a tömegszervezeti munkák növelése és törekedett „a pártot kifelé is szimpatikussá tenni".

242 A két munkáspárt országos vezetőségének együttműködése 1947 tavaszán és nyarán Cegléden is éreztette hatását, bár a személyi ellentétek helyileg továbbra is feszültséget okoztak. (Pl. Csala László átlépése.) A ceglédi demokratikus pártszervezetek ellentétei között került sor az 1947-es országgyűlési választások kihirdetésére. d) Az 1947-es választások és a két munkáspárt egyesülése Az országgyűlési választások időpontjának 2 évvel való előrehozatalát a munkáspártok szorgalmazták. Ebben komoly szerepet játszott az a körülmény, hogy a kommunista pártnak a köztársaságellenes szervezkedés és összeesküvés felszámolásával sikerült az FKGP-t fokozatosan felbomlasztania és „széttördelnie" és lehetőség nyílt a baloldal választási sikerére, a belpolitikai erőviszonyok reális tisztázására. Ehhez a végső lökést Nagy Ferenc miniszterelnök lemondása és távozása adta meg.

243 A választási előkészületek során a harc Cegléden is elsősorban az FKGP-től elfordult, onnan kilépett és elbizonytalanodott szavazók megnyeréséért folyt. Az FKGP helyi vezetősége tagjai számára egységes programot nem tudott adni, a választási küzdelemben csak mérsékelten vett részt. 1947 július—augusztusában Cegléden is felduzzadt a már korábban is működő vagy működését ekkor megkezdő, koalíción kívüli pártok taglétszáma. így pl. a Barankovich-féle Demokrata Néppárt Cegléden csak 1947. augusztus 17-én alakult meg, nyilvánvalóan a választáson való részvétel céljából.

244 E koalíción kívüli pártok választási propagandája a politikailag kevésbé képzett, illetve az FKGP-ből leválni készülő szavazatok megszerzésére irányult. Bár a koalíciós pártok felújították az 1945. évi választási szövetségüket azzal a céllal, hogy az egymás elleni harcot mérsékeljék, Cegléden ezt nem tartották meg. A munkáspártok is elsősorban a volt FlKGP-szavazatok megszerzésére törekedtek, ugyanakkor az MKP és SZDP egymást is támadta. Ebben kétségtelenül jelentős szerepe volrt a fúzió tervének koriai nyilvánosságra hozatalának, melyet Cegléden SZDP^részről már régebben 'elleneztek, de helyileg növelték a személyi ellentétek is. Az MKP programjában azt állították, hogy „ha nem is a legnagyobb, de a legerősebb az MKP volt eddig".

245 Az SZDP a munkásegység szükségét hangsúlyozta, ugyanakkor erősen támadta az MKP vezetőit, különösen Szelepcsényi Imre polgármestert.

246 Az SZDP támadásaira az MKP mérsékelt hangon válaszolt. „Az MKP eddig tartózkodott attól, hogy támadja a szociáldemokrata pártot, vagy annak vezetőit. Féltőén ápoltuk az SZDP-ben lévő derék dolgozókkal a megértés szellemét, nehogy akót adjunk az együttműködés megbontására... Ha az SZDP vezetői akadályozzák az egyesülést a munkásság a vezetők nélkül fog egymásra találni."

247 Az egymással elfoglalt munkáspártoknak ilyen körülmények között kevés erejük maradt az ellenzéki pártok elleni közös fellépésre. Ebben valószínűleg szerepet játszott az is, hogy lebecsülték — vagy nem voltak hajlandók tudomásul venni — a város politikai életében addig kevés szerepet játszó ellenzék erejét. 455